A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

párolgás, köd észlehető, látható hó a vízfolyás í elentősége a vízgyűitőben előfordulás gyakorisaga vizgyütótertllet nagysaga vízfolyás rendszama mellékvízfolyasok szama vízfolyás kanyargoss&ga állóvizek alakja A meder és a part jellemzői vízfolyás szélessége vízmélység part lejtese , magassága, erodáltsaga és annak kitenedése hordalék lerakódasa vizuális takarókepessége jellege vízszintes és függőleges értelemben partok távolsága távolság es magasság aránya egyedi partélek (pl. szikla a vízben) láthatosaga. észrevehetósege A domborzat jellemzői völgy szélessége közeli hegvek magassaga magassag és szélesseg aránya völgyoldalak átlagos esese talai szerkezete fizikai talai féleség alapkózet mélységé völgy és a part anyaga geomorfológiai felszíni formák Az élővilág jellemzői hegyvidék, domboldalak növényzeté növényzet állapota, változatossága erdősültség mértéke parti növényzet természetessége növényzet mélvség-hossz indexe ártér növenyzete vízhez kapcsoló növényzet felujulasi potenciál vízi állatvilág parti állatvilág A táj jellemzői megközelíthetőség (egyedi, tömeges) kilátópontok száma egy pontból látható vízfelület nagysaga láthatóság mértéke emberi beavatkozások úthálózat sűrűsége vízfolyást keresztező műtárgyak növényirtás úszó szerkezetek szerkezetek a vízben területhasználat, illetve változásának mértéke urbanizáció, illetve ennek növekedése történelmi emlékek infrastrukturális létesítmények tájseb régészeti emlékek fenntartas művi elemek szennyezések nyomai szemét anyaga szemét eloszlása szemét előfordulásának gyakorisaga kilátást zavaró szerkezetek Mint látható a két csoportra, a vízre és a tájra történő felosztás nem elég részletes és kicsit merev, hiszen vannak olyan szempontok, amelyek ide is, oda is kötődnek. A csoportosítás a - 22 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom