A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

magyarázata, hogy a 22-25 cm mélyen fellazított talajban sok nagy, nem kapilláris hézag képződik, ezzel szemben a sekély tárcsázás hatására csak 6-8 cm mélységig képződnek ilyen, sok víz befogadására képes, nem kapilláris hézagok. A gyömrői Mendei iti szántóterület esetében, a fentiekben írtak alapján az elöntés okai a következők lehettek: Elsősorban az lehetett a kiváltó ok, hogy a talaj legfelsőbb rétegének víznyelő képessége és a zivatar hevessége között nagy volt az eltérés, így a víz kénytelen volt a lej tő irányába lezúdulni. Ehhez párosult még a szántóterület hosszirányú felszántottsága, s így a víz akadálytalanul tudott lefelé áramolni. Javasolt megoldási lehetőség: Megoldási lehetőségként két változat merült fel: a./ Helyszíni tárolók építése, és onnét az összegyűlt víz fokozatos leengedése. b./ A víz közvetlen elvezetése nyílt, burkolt árokrendszerrel . A b./ variációt választottam, mert az a., megoldásnál a tározó nagy helyet foglalna el a szántóterületből és meggátol ná a község ezen irányba történő terjeszkedését. A domborza ti viszonyokat figyelembe véve a vizet a Tőzeges tóba legcélszerűbb eljuttatni. A tó Gyömrő központi részén helyezke dik el. Ez a hely a község legmélyebb pontja. A tó vize egyedül a Halas patakon keresztül tudja elhagyni a község területét. A Mendei út melletti területről a csapadékot a belterületi részeken átvezetve a Tőzeges tóba juttatom, ahonnét a víz a Halas patakon át tovább tud folyni. A tóba érkező vízmeny nyiség nem veszélyes a tó élővilágára, ha a szántóföldön nem használnak műtrágyát, csak istállótrágyát. A patak keresztmetszete csak kis mennyiségű víz Q = 0.7 n>3/ levezetésére alkalmas. A Mendei uti területről érkező vízmennyiség viszont oly nagymértékű, hogy azt a Tőzeges tóban kell tárolni. Ezért szükséges volt elvégeznem a tó átfogó vizsgálatát is. - 16 J -