A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A közölt adatbázis számos érdekes vizsgálat elvégzésére ad lehetőséget. Itt csak fölhívjuk a figyelmet az 1940. és az 1942. évi belvizességi index kiemelkedő értékeire, amelyek azt igazolják, hogy az akkori katasztrofális helyzet nemcsak a vízrendezés viszonylagos elmaradottsága, hanem a valóban rendkívüli hidrológiai körülmények miatt következett be (6). 2.3.A nyári és az őszi belvizességi index lehetséges számítási módja A nyári belvizességi indexnél - első megközelítésben - a számlálóba az április-augusztusi időszak valamilyen módon súlyozott csapadékösszegét, a nevezőbe az áprilisi közepes talajvízmélységet, illetve annak a sokévi átlaghoz viszonyított arányát helyezhetjük. Az 1940-42. évi belvizeket értékelő vizsgálatainknál (6) az április-augusztusi időszakon belüli legnagyobb három havi csapadékösszeget tekintettük mértékadó nyári vízterhelésnek. A talaj vízbefogadó-képességéről valósabb képet, s így pontosabb belvizességi indexet kapunk, ha - a talajvízmélység mellett - a párolgást döntően meghatározó léghőmérsékleti viszonyokat is számításba vesszük. Az említett vizsgálatnál az index nevezőjében az áprilisi talajvízmélységnek a sokévi áprilisi átlaghoz viszonyított arányát a levegő nyári középhömérsékletével szoroztuk. Az őszi belvizességi index számlálójába a szeptember-novemberi csapadékösszeget, nevezőjébe a szeptemberi közepes talajvízmélységet tehetjük.Itt további finomításra nics szükség, mert a csapadék időbeli eloszlása egyenletesebb, a párolgás pedig jóval mérsékeltebb, mint nyáron. Mind a nyári, mind az őszi belvizességi indexnél alkalmaznunk kell egy olyan szorzótényezőt, amellyel ezeket megfelelően a téli-tavaszi indexhez lehet arányosítani. Egy-egy év belvízi szempontú értékelése akkor lehet teljes, ha a téli-tavaszi, a nyári és az őszi belvizességi indexet is kiszámítjuk. Fölvetődik ezek összevonásának gondolata is, de az összevont értékelés meglehetősen problematikus, mert a különböző évszakú belvizeknek más-más a károkozó hatása. - 119 -