A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KRAVINSZKAJA GABRIELLA–SOHA SZILVESZTER: A siófoki vízlépcső környezetének talajvízszint észlelése

A hajózsilip kútjai küzül a 2. sz. kút követi érzékenyebben a duzzasztott Sió vízjárását: a júliusi vízeresztés okozta a kútban az évi maximális vízszintnövekedést (12 cm). A 3. sz. kút vízjárása egyenletes. A Balaton és a Sió okozta jelentős vízszintváltozások 10 cm-t meg nem haladó ingadozást okoznak a kút vízszintjében. Az 1 - A. sz. kút analóg módon reagál az 1991.és 1992.év eleji balatoni vízszintemelkedésre. A duzzasztási időszak alatt jelentősebb pólusváltás észlelhető a kút vízszintadataiban; + 13, - 1D cm-es vízmozgások tapasztalhatók. A vízszintcsökkenések egybeesnek a Balaton vízszintjének erőteljes (10 cm körüli) csökkenésével (5. ábra). 3.2. A Kiliti és az 5 - B. sz. kutak mérési eredményeinek értékelése A 3. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a Kiliti és a 6. sz. kutak erőteljesen követik a Sió vízjárását, így a duzzasztás okozta vízszintváltozás szépen leválasztható a duzzasztásmentes időszakról. A Kiliti kút esetében a duzzasztás okozta vízszintnövekedés közel 140 cm volt, a duzzasztás megszűntével a kút szintje fokozatosan tért vissza a nyugalmi állapotra. A 6. sz. kút vízszintjének maximális emelkedése 60 cm volt; a fokozatos csökkenés itt is megfigyelhető. Az 5. és B. sz. kutak esetében a Balaton és a Sió hatása is érvényesül, mindkettő mértéke tompított. Különösen a 8. sz. kútnál követhetjük nyomon a Balaton vízszintemelkedését és csökkenését. A 8. sz. kút a vízleeresztő zsilip É-i részén, a Balatontól 4,5 m távolságra található. Érdekes jelenség, hogy a 8. sz. és 4. sz. kutak vízjárása azonos. Ez egyértelmű Balaton hatást tükröz. A 6. ábra "dH"' tengelyén elhelyezkedő pontok a csapadék, illetve a Balaton hatását mutatják üres Sió meder esetén. Ez a 6. sz. és a Kiliti kút esetében is elhanyagolható. Jelentősek viszont a duzzasztáshoz tartozó dH értékek. - 129 -