A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. FEKETE ENDRE–DR. TÖRÖK JÓZSEF: Egy jellegzetesen mezőgazdasági település külterületén végzett talajvíz vizsgálatok tapasztalatai

let Középponti része jelent kivételt, ahol a vízszintet: 90,00-91,C0 m.B.f.-i tartományban voltak. A talajvízszint helyzetéből következtethetünk a ta lajvízszivárgás északnyugat-délkeleti - a Tisza völgye felé mutató - fő irányára, amelyet helyi mélyületek kismértékben módosíthatnak (pl. a Ménes-járási területen). A pillanatnyi vízállások mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy hosszabb megfigyelési időszak alatt mily mértékben és módon változik a talajvíz szintje. Ehhez az országos talajvízszint megfigyelő törzshálózat 945-ös számú kútját használhatjuk fel, amely Zsombó bel területétől délre kb. 2,5 km-re található. Az 1933 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan észlelt megfigyelő kút havi átlagszintje alapján készített grafikono

n jól megfigyelhető, hogy a legnagyobb vízállás (72 cm perem alatt) 1942-ben, míg a legkisebb vízállás (388 cm perem alatt) 1950-ben fordult elő. A két szélső értéken kívül még az 1956. és 1970. évi nagyvizek, valamint az 1980-as évek kisvizei érdemelnek figyelmet. A talajvízszintek alakulása jól követi a természetes körülmények változásait, azaz nedves évek hatására magas, míg száraz év-kben alacsony talajvízszintek alakulnak ki. Megfigyelhető-e a kút adatsora alapján is a száraz és nedves évek rendszeres, oár szabályosnak nem nevezhető változása. Ez a cikluscsság az 157G-es évektől megtömi látszik. Innentől kezdve szinte egyöntetű az átlagszintek csökkenése. Ez azzal a következménnyel jár együtt, hogy a 90-es évekre a talajvizek éves középszintje újra az eddigi minimumok közelébe jutott. A tényt jelzi az is, hogy a felmérés során több helyen számoltak be kutak kibzarac'ásáról. - 56