A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
DR. JAMBRIK ROZÁLIA: A bükkábrányi külfejtés víztelenítésének hatása a térség talajvizeire
2. Földtani áttekintés A terület legidősebb feltárt képződményei a bükkaljai Cll-kutató fúrásokból ismert als ó és középső triás z mészkövek és dolomitok. A triász alaphegységre e océ n terresztrikum települt, amit. — felszíni kibúvásokból is ismert - fel ső e océ n korú 1ithothamniumos mészkő és budai márga borít. Fedőjében alsó ollgocé n korú palás, hal- és levélnyomatos rét.egek, a Tardi Agyag Formáció üledékei találhatók, melyeket. a középső oligocén Kiscelli Agyag Formáció képződményei takarnak. A felső ollgocé n üledékek a terület nagy részén hiányoznak, csak ÉNy—on, Kács-Bogács vonaláig vannak meg. Az oligocén tengeri üledékeket a miocén elején változó vastagságú t-erresztr ikus rétegek borították be. Az als ó és középső miocé n vulkanizmus eredménye — a terület CNy-l részén felszínre bukkanó - alsó riollttnfa összlet, felső részén dácit, -, dáclttufa padokkal. A felső miocé n szarmata emeletben az ún. felső riolittufa képződött, melyre 10-30 In vastag kőszenes agyagból, agyagmárgából álló sorozat települt. A terület legjobban megkutatott képződményei a szénkutatással feltárt pliocén és negyedkori rétegek. Az Alföld medencéjét kitöltő nagy vastagságú pllocé n üledékek - ÉNy felé haladóan fokozatosan elvékonyodva - Bogács-Sály vonalában felszínre bukkannak. A miocén riolittufára közvetlenül rakódott bükkaljai alsó pannónia i összlet uralkodóan tufás homok - és agyagrétegekből áll, mely DK felé agyag, homokos agyag, finom liomok rétegekbe megy át. A f első pannonja i rétegsor üledékfolytonossággal fejlődött ki az alsó pannóniai összletből. Az alsó és felső pannon határát lignittelepek megjelenése, illetve bázisképződményekre emlékeztető durva, kavicsos homokok Jelzik. - 240 -
