A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai

Tisza menti "mélyártéri" részen a két adatsor között számottevő különbség a 80-as években sincs, míg a Duna és a Dunavölgyi fő­csatorna közötti öntözött területen a 80-as évek tényleges vízál­lásai kissé magasabbak, mint amit a korábbi évek csapadék- és pá­rolgási adataiból számítani lehetett. Ezek a területi különbségek egyrészt - és legfőképp - az egysé­ges Duna—Tisza közi hidrodinamikai rendszer sajátosságaiból adód­nak. A csapadékhiányt, illetve a vízkitermelést a hátság tetején, a vízválasztó mentén elhelyezkedő "beszivárgási" zóna érzi meg legjobban,u;míg a mélyebb fekvésű "föláramlási" zóna kevésbé, vagy egyáltalán nem, mert - éppen az előbbi terület rovására - oldal­ról és alulról is kap vízpótlást. A jelzett területi különbségek másrészt a befolyásoló tényezők egyenlőtlen területi eloszlásá­ból erednek. Ezt a kettős hatást a talajvízszint-süllyedés és a föltételezett befolyásoló tényezők közigazgatási egységenként megállapított jellemző értékeinek (területi átlagainak) összeve­tésével próbáltuk tisztázni, egyúttal választ keresve arra a kér­désre, hogy a különféle emberi beavatkozások egyenként milyen a­rányban járultak hozzá a talajvízszint süllyedéséhez. A kapcso­lat-vizsgálatot a Duna—Tisza köze szinte teljes hazai területé­re, mintegy kétszáz közigazgatási egységre terjesztettük ki. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a talajvízszint-süllyedés (az 1989. évi középvízállás eltérése az 1956-1975. évi átlagtól) na­gyon szoros kapcsolatban van a domborzati adottságokkal, neveze­tesen a talajvíztükör átlagos tengerszint feletti magasságával, mely térségünkben 78-150 m.B.f. közötti. A korrelációs együttha­tó közel 0,9. Ez az erős kapcsolat elhomályosítja a többi ténye­ző szerepét, kivéve azokat, amelyek ugyancsak kapcsolatban van­nak a tengerszint feletti magassággal, mint pl. az erdősültség és a csatornasűrűség. Ezeknél a korrelációs együttható 0,5; il­letve -0,5 körüli. Ebből következően e tényezők a talajvízszint­-süllyedéssel is hasonló kapcsolatot mutatnak, ami az erdősült­ség esetében valós lehet, a csatornasűrűséggel való negatív kor­reláció azonban nyilvánvalóan csak látszólagos, hiszen fizikai­lag éppen ellentétes hatás tételezhető föl. A fenti probléma áthidalására - fölhasználva a tengerszint felet­- 140 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom