A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

POROSZLAI JÓZSEFNÉ: A Duna monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszer tapasztalatai, különös tekintettel a szigetközi talajvízszintek alakulására

tás vizsgálatára, valamint az egyes jelenségek, pld. Duna vízjárás, meteorológiai viszonyok és talajvízszintek kap­csolatának feltárására. 1986 óta minden szakterület elvégzi az éves állapotértéke­lést az általa megfigyelt jelenségek teljes körére, majd éves összefoglaló jelentések készültek az év során végbe­ment változások feltárásával, az adott év környezeti álla­potrögzítésére és jellemzésére. A Moriitoringrendszer eredeti koncepciója szerint 5 évenként az előző időszak komplex állapotértékelését is tervezték, melynek módszertani és számítógépes rendszerterve elkészült, de megvalósítása anyagi okokból nem történt meg. 3. FELSZÍN ALATTI VÍZJÁRÁS A SZIGETKÖZBEN A Monitoringrendszerben mért és megfigyelt jelenségek közül különösen nagy hangsúlyt kap a talajvízszintek megfigyelése. A vizsgált kb. 70.000 ha területen a Szigetközben 1951 óta folyik vízszintészlelés. 1954-1985 között 100 db észlelőkút adatsora állt rendelkezésre. Az 1986-ig létesített un. "BNV" kutakkal együtt 1990 végén a területen több mint 400 kút üzemelt. Átlagosan 170 ha-ként található egy talajvíz­szintészlelő kőt. Ezek mérési adatai alapján a felszín a­latti vízjárás jól leírható. 3.1 Az 1954-85 . közötti időszak állapotrögzítésének ered­ményei A felszín alatti vízjárás állapotrögzítése sorári meghatároz­tuk a talajvízjárás és az azt elsődlegesen befolyásoló té­nyezők - dunai vízjárás, meteorológiai jelenségek - közötti kapcsolatokat. 3.1.1 Jalajvizjárás_jellemzése Az 1954-B5. között időszak talajvízjárásának jellemzésére készült vizsgálatok kimutatták, hogy három jól elhatárolha­tó időszakot lehetett megkülönböztetni. - 106 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom