A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE főelőadása: A TALAJVÍZ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI

a talajvizek mennyiségéről és minőségéről. E munka először mutatja be részletesen és adatszerűen felszín alatti vizeink nyomásviszonyait, támpontot adva ezzel az utánpótlódási kérdések eldöntéséhez. Az 1960-as évek elején szerkesztették a VITUKI-ban azokat a gyakorlat számára igen hasznos 1 : 500 000 méretarányú térképeket, melyek a talajvíz legalacsonyabb, közepes és legmagasabb állását tüntetik föl a terepszinthez, illetve a tengerszinthez viszonyítva. Ezek közül a középvíz terep alatti mélységét ábrázoló térkép jelent meg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv mellékletében (45), melynek egy másik talajvizes lapja a talajvízkészlet területi eloszlását tartalmazza. Ugyancsak nagyon hasznos az a munka, amit a VITUKI a havi talajvíztájékoztató térképek közreadásával az 1960-as évek eleje óta végzett, illetve amit jelenleg is végez a negyedévenként kiadott bővített formájú talajvíz-tájékoztatókkal. A MÁFI Síkvidéki Osztálya - más sekélyföldtani térképekkel együtt és magyarázó füzetekkel - 1963-tól jelentette meg 1 : 200 000 méretarányú térképsorozatát a talajvíztükör felszín alatti átlagos mélységéről és a talajvíz kémiai minőségéről '59). Az 1960-as évek első fele a csőkutas öntözések föllendülésének korszaka volt. Az ezzel párhuzamosan folyó kutatások hasznosan bővítették ismereteinket a talajvíz mennyiségéről és minőségéről (38). A 60-as évek elején a VITUKI tobb kísérleti mintavízgyüjtőt rendezett be, amelveken intenzív talajvízroegfigyeléseket és talajneovesség-méréseket végeztek. A Szatymaz-Kiskunmajsa térségében lévő Fenertó-Majsai vízgyűjtőn (70), mely néhány év óta az ATIVIZIG kezelésében van, a főbb észlelések 1962 óta megszakítás nélkül folynak. Vágás Istvá

n (71) ezidőben írt érdekes munkája a vízlökés elméletének a talajvízmozgásokra való kiterjesztéséről azóta is részletesebb kifejtésre vár, melyhez mérési adatok is kellenének. Az 1970-es évek elejére, elsősorban Erdélyi Mihál

y munkássága, pontosabban "A Magyar Medence hidrodinamikája" című munkája (13) nyomán érlelődött meg az a felismerés, hogy felszín alatti vizeink egységes áramlási rendszert alkotnak. Ebből következik, hogy minden részletkérdést, pl. a talajvízproblémákat is, ebbe a nagy átfogó rendszerbe illesztve és a folyamatok időben változó jellegét szem előtt tartva kell vizsgálnunk (3 2). A talajvíz és a ré- 10 -