A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Talajvíz (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. PÁLFAI IMRE főelőadása: A TALAJVÍZ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÉRDÉSEI

Magyar Állami Földtani Intézet Rónai Andrá

s vezetésével az 1950es évek elején kezdte meg az Alföld nagyszabású ta1 aj víztérképezését, mely a mennyiségi és a minőségi viszonyok föltárását egyaránt célul tűzte ki. Az ezzel kapcsolatos nyilvános beszámoló éppen 40 évvel ezelőtt, az 1952. szeptemberében itt. Szegeden rendezett A1föld-kongresszusdn hangzott el (55). Az ötvenes évek elején a Szigetközben is megkezdődtek a talajvízmegfigyelések és a kutatások (19). Az 1952-ben létrehozott Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben nagv lendülettel fogtak hozzá a talajvízháztartási kérdések vizsgálatához és a talajvízészlelő hálózat fejlesztéséhez, mely az 1950-es évek közepén már több, mint 2000 kútból állt (12). A talajvízproblémákról elmélyült tudományos munka folyt a tervező intézetekben is (22,29). A VITUKI-ban elért eredményeket a kérdéskör fő kutatója, Ubell Károl

y foglalta össze (69). A Földtani Intézet alföldi munkálatairól és az azokból levont következtetésekről - Sümeghy Józse

f <63 ,64) nyomdokain haladva - Róna

i egy terjedelmes és nagyszerű jelentésben (56) számolt be, melyet később "Az Alföld talajvíztérképe" című kiadványnyal (57) toldott meg. A talajvíz minőségére vonatkozó vegyelemzések eredményeit a Földtani Intézeten kívül a VITUKI is földolgozta, s térképsorozat formájában tette közzé ("2). A talajvíz utánpótlódásának kérdésében két táborra szakadt kutatók először a Hidrológiai Társaság szegedi szervezetének egyik 195B. évi előadóülésén "ütköztek meg" (11). A felszín alatti vizekről folyó vita második fordulóján, melyet 1962-ben ugyancsak Szegeden rendeztek, s melyen nekem is szerencsém volt részt venni, a vitaindító előadást Juhász Józse

f tartotta. A problémakörről többek között Scherf Emil, Urbancsek János, Ubell Károly és Szerényi Lajo

s fejtették ki véleményüket (21,23 ). Említést kell tennünk az ebben az időben berendezett kísérleti mintavízgyűjtő területekről, melyek között a Szarvas melletti kondorosvölgyi volt az első. s ahol a talajvízészleléseket a talajnedvesség mérésével és a fedőréteg vizsgálatával egészítették ki (1B). Az 1962-ben megjelenő "Magyarország Vízföldtani Atlasza", s a hozzá tartozó tanulmányok (61) sok értékes információt tartalmaznak - 9 -