A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

CSIZMADIA KÁROLY: A Veker-éri termálvíztározó halas hasznosítása

daságosságra törekedtünk. , A termálvizek elhelyezésénél a legkisebb kárt okozó megoldásnak tünt a Tiszába való közvetlen bevezetés, mivel a nagy vízhozamú folyó kellő hígítást biztosít a káros sóknak. A zárt csőrendszeren való lo-15 km-es elvezetés gazdaságtalannak tünt. A vízadó rétegekbe történő visszasajtolás megszüntette volna a csurgalékvíz környezetszennyező hatását, másrészt fenntartotta volna a rétegenergiát és így minimális veszteségű körforgást biztosítana. Az eljárás azonban csak igen gondos geológiai kúttechnikai és víztechnológiai előkészítés után alkalmazható és a mélységi víztároló rétegek védelme érdekében visszasajtolás előtt a víz fertőtlenítését is el kell végezni. A fajlagos beruházási és üzemelési költségkihatások bizonytalansága miatt ezt a megoldást sem javasoltuk. A legoptimálisabb megoldást a használt termálvíz elhelyezésére a Veker-éri tározóba vezetés mutatta, mind a tározó tavas, hígitásos elhelyezéssel, mert így valamennyi elvárásnak gazdaságosan} több érdeket figyelembe véve megfelelt a terv. A tározó építését 1982-ben fejeztük be. A felhasznált termálvizek hűtőtóba vezetését az 5. ábra szemlélteti. — 5. ábra Termálvíz bevezetése a hűtőtóba - 49 -