A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

CSIZMADIA KÁROLY: A Veker-éri termálvíztározó halas hasznosítása

1. ELŐZMÉNYEK Az Alföldön az elmúlt 2o évben a hévíz, mint természetes geotermikus energiaforrás jelentősen előtérbe került. A hévizek mezőgazdasági hasznosításának előnyei mellett problémaként jelentkezett a használt termálvizek elhelyezése. Kezdetben a használt termálvizeket bevezették a legközelebbi belvízcsatornákba, ahol a hőszennyezésen kívül a termálvizek oxigén fogyasztása és bennük található igen magas ásványi sótartalmak és mérgező anyagok /ammónia, fenol és fenolszármazékok/ mind az élővizekre, mind a termőtalajra és a növényzetre jelentős környezeti veszélyt jelentettek. Ezek a problémák fokozottan jelentkeztek Szentes város környékén, ahol mintegy 2o.ooo ha-on öntöznek és a termálvíz káros hatásai miatt az öntözővíz csatornába vagy öntözővíz szállítását szolgáló belvízcsatornába kerülve jelentős károkozással lehetnek. A Szentes "Árpád" Mg.Tsz. területéről lefolyó használt termálvizek kisebb hűtés után a Szent-Lászlói tápcsatornába jutottak be - ami öntözővíz szolgáltatást is biztosít - de öntözési idényen kívül a Veker-éri főcsatornába gravitálnak a csurgalékvizek, majd a főbefogadó Tiszába kerülnek. Az öntözővíz minőségének megóvása érdekében a használt termálvizek öntözési idényben való elhelyezésére a vizsgálatok a Veker-éri tározó kialakítását javasolták, mint optimális megoldást . 2. A VEKER-ÉRI TÁROZÓ A Veker-éri tározó Szentes város központjától kb. 4 km távolságra ÉK-re, a 45. sz. közúttal párhuzamosan helyezkedik el, 14o,7 ha-on és 2,8 millió m3 víz tározására alkalmas./I.ábra/ - 44 -