A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BARABÁS IMRE: A szolnoki Tisza Szálló hévízkútjainak története (1927–1928)

eredményeit is, melyet dr. Elek István közölt tanulmányában: a víz 1 literében 0,23 Eiran, a gáz 1 literében 2,84 Eman rádiumemanációt mértek, és tekintettel arra, hogy ez utóbbi is a vízből került oda, a víz litere 1,06 Eman értékű, ami meghaladja az olyan híres fúrásokban mért értékeket is, mint amilyen a városligeti és a herculesfürdői.í-tost már nem volt akadálya a palackozásnak sem, "áldásvíz" néven szénsavval dúsítva sokáig árulták magánforgalmazásban, a bevétel 5 %-át pedig a várcs kapta. Rövidesen a leválasztott gáz hasznosítását is megoldották egy 40 lóerős gázmotor segítségével, mely generátort hajtott meg, és a szállón kívül a színházat is ellátta villamos árammal. A meleg vizzel az előbbieken túl a környékbeli villákat is fűteni tudták, 12-14.000 pengő értékű fűtőanyag megtakarítást eredményezve ezzel már az első hasznosítási évben. Összességében tehát elmondható, hogy a szolnoki hévízkút a húszas évek végére sokfelé irigyelt létesítménnyé vált, ezért nem meglepő, hogy a nagykörösiekben - akiknek már említett 958,9m-es kútját 1928 augusztusában mindössze 7-8 1/p-es kifolyó hozammal adták át - 1930 elején felmerült annak gondolata, hogy az ő kútjuk csövét is perforáltatni kellene E80 m körül, mert lám, ez a réteg Szolnokon milyen jól bevált. Óhajuk eljutott Böck Hugóig, a MÁFI akkori igazgatójáig, aki levelében lebeszélte erről a próbálkozásról a vezetést: Szclnok és Nagykőrös között pusztán a mélység alapján ne keressenek földtani kapcsolatot. Sajnos a Lapp-cég szolnoki munkálatai nyomán nem csak a gázos melegvíz, hanem a siker felett bábáskodó két nagy geológus szakmai ellentéte is a felszínre tört. Horusitzky ennek lényeges elemeit a "Magyarság" című lap 1928 október 25.-i számában foglalta össze, értetlenkedve először is Pávai azcn kezdeti nézete felett, hogy a fúrás helyén lehetetlen vizet találni. Bezzeg most, hogy nem lett igaza, azt állítja, hogy a siker részben"... a fúróvállalat mindent elkövető munkájának, részben a jó szerencsének tulajdonítható." De kérdem én, "...ott ahol nincs víz, a fúróvállalat - 32 -