A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BARABÁS IMRE: A szolnoki Tisza Szálló hévízkútjainak története (1927–1928)

Az 1923 június 30-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve is bőségesen foglalkozott ezzel a témával, tíe itt Pávaival kezdték a beszámolót: "...a sűrű cblitő víz felszíntől cca. 1 m magasságban van, valamint azon körülménybűi, hegy a kutató szerszámai történt megállapítás szerint a homok a furatban 908 méterig nyomult be, következteti,hogy a fűrás által legalsó réteg vizet és gázt tartalmaz, annál is inkább, mert ha vizet nem tartalmazna, az öblítő víz ilyen magas állású nem lehetne...(ajánlja tehát )...az eddig talált vízrétegek megnyitását is, bár erre nézete szerint nemigen feg sor kerülni. A legalsó réteg megnyitását olymeden látja jónak, hogy először a sűrű öblítő víz cseréltessék ki vékony vízre, ezután a furat megkanalaztassék, és ha ez sem vezetne a kívánt erediűényre, úgy kompresszor volna építendő... ( továbbá ) ... egy esetleges erupció elkerülése érdekében a réteg megnyitásánál a legnagyobb óvatosság alkalmazását " ajánlja. Horusitzky Henrik fő-bányatanácsos egyelőre ugyancsak a fúrólyuk teljes kitisztítását javasolta, ezért fürdőt építtető bizottság is az ecdig feltárt rétegek kimunkálását támogatta a testületi ülésen. A képviselők egyhangúlag szavaztak: kanalazzák meg a lenti réteget, ha ez a módszer nem hez kellő eredményt, alulról fölfélé haladva nasíttassansk és vizsgáltassanak meg az egyes vízacó szintek, a felesleges csöveket pedig vágják ki és vegyék vissza. Végezetül a jelen levők tudomásul vették, hogy a bizottság " ...Pávai Vajna Ferenc fégeológust kérte fel, hogy a további munkálatoknál szaktudásával működjen közre és a réteg kipróbálásánál, illetve annak íregkanalazásánál legyen jelen," az erupció megakadályozására pecig ügyeljen. 3ár errul semmilyen hiteles iratanyag nem maradt fenn, bizonyos adatokból arra következtethetünk, hogy a következő napokban a furat talpát kitisztították majd továbbfúrták 956,6 m-ig, teljes egészében feltárva ezzel a termeltetni kívánt hemekréteget. A kivitelező és Pávai balszerencséjére ekkor egy vékony márgaréteg alól hirtelen ismét nagymennyiségű iszap tódult be a 102 mm-es csőbe, jú 300 m-es dugót képezve. - 28 -