A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Hévizek és fürdők (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
BARABÁS IMRE: A szolnoki Tisza Szálló hévízkútjainak története (1927–1928)
a fúrás helyére áramlik, itt fellazított földet kimossa, s a másik csövön eltávozik az iszapos víz, ezáltal a víz maga is elősegíti a fúrást. Ebből az iszapos vízből iszapolás útján megkapják a talaj rétegződés képét, amely geológiai szempontból is érdekes tanulságokra és következtetésekre adhat lehetőséget. A csöveket közvetlenül a fúrás alatt illesztik már bele s a véső a csőben jár, a cső lassan ereszkedik a fúrás által magától lefelé. Ezzel a módszerrel a mi talajunkban napi 15-16 m-t haladnak lefelé. ...Lapunk zártakor éppen elérték a 100 m mélységet". Február 11.-én pénteken már 213 m-ben volt talp, az újság pedig tudatosította olvasóival, hogy ezután valószínűleg kevesebbszer tud hírt adni a munkálatokról, mivel a "további mélységeknél progresszive lassabban megy a fúrás". Eddig ".... egyetlen nehezebb talaj mutatkozott, bizonyos agyagkc képződrény, amiről a főgeológus ( valószínűleg Pávai - B.I. ) íregállapította, hogy kavicsolótíás alatt lévő agyag. A fúró még mindig sűrűn talál futóhomokot, ami a fúrásra igen előnytelen, mert eltömi a fúrási lyukat, és a cső nehezen megy le a fúrás után. Érdekes, hogy a futóhomok, ez a kimondottan felszíni és tengerfenéki képződmény csak most kezd jelentkezni kb. 170-ik méter óta. Ez annyit jelent, hogy az alföldi őskori tófenék futohcmokjára 170 m-nyi egyéb ( agyag ) réteg rakódott le az évezredek folyamán." Ma már persze ez a vélekedés nem állja meg a helyét ( a szolnoki Tiszaparton kb. 340 m-ig pleisztocén korú folyóvízi, majd 550 m-ig felsőpliocén-levantei korú vegyesen folyóvízi, mocsári és eoiikus hordalékok fúrhatok át, szó sincs tehát tengerfenékről ) akárcsak az újság egyik február 20-i közlése: " A geológusok megállapításai szerint Szolnok s fűként ez a része beleesik a Hajdúszoboszló-Kecskeméti forró vízrétegződésbe " Milyen örcmöt okozott volna e közlés valósággá válása ílagykcrcsün, ahol a Lapp-cég éppen ezekben a napokban módosíttatta szerződését a 600 m-es mélység elérésekor arra hivatkozva, hogy az addig feltárt rétegsor teljesen víztelennek bizonyult - 22 -