A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

V. KEVEI JUDIT: Mikrobiológiai vizsgálatok szerepe az ivóvíz minősítésében

MIKOLÓGIÁI VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IVÓVÍZ MINŐSÍTÉSÉBEN V. KEVEI JUDIT Vas megyei.

Viz- és-Csatornamű Vállalat, Központi Laboratórium ]. BEVEZETÉS Megyénkben több éve folyik az ivóvizterme]6 telepek /kutak, szűrők, tározók/ és elosztóhálózat rendszeres biológiai ellenőrzése. A vizsgálatok nemcsak a termelt és vezetett vizbő] /hálózatra szerelt membránfilteres dusitássa] nyert mintákból/, hanem a műtárgyak üledékéből és azok falára tapadt bevonatokból /pl.: nedencetisztitás előtt/ történik. A mikroszkópos vizsgálat néhány helyen gombafonalak és spórák jelenlétét mutatta ki. Ekkor kezdtem el foglalkozni a gombák táptalajon történő tenyésztéséve]. Választ kerestem arra,hogy jelenlétük tenyésztéssel is kimutatható-e és előfordulásuk az ivóvizterme]ő- és elosztórendszerben pontszerű vagy kiterjedt, valamint arra,hogy a gombafertőzött állapot megszüntetése milyen módon lehetséges. 2. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Elsődleges célom annak bizonyitása volt,hogy azokban a vízmintákban, amelyben a mikroszkópos biológiai vizsgálattal gombafonalak és spórák láthatók, a gomba tenyésztéssel is kimutatható. Erre legkézenfekvőbb megoldásnak a Sabouraud-agar használata tűnt, mivel ez a kereskedelmi forgalomban készen kapható /HUMÁN/. Különböző mennyiségű, 50-1000 ml ivóvizet szűrtem steril membránfilteren /Sartórius, 0,45/um pórusméretü/, majd a szürőlapot az antibiotikumot tartalmazó szilárd táptalajra helyeztem. A mintákat 2b26° C-on 6 napig termosztátban inkubáltam. Az inkubációs idő leteltével - a leszűrt minta mennyiségével arányos számú - jól definiálható telepeket kaptam. - 201 -