A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. BEREGI LÁSZLÓ: Jász–Nagykun–Szolnok megyei felszín alatti vízeinek szennyeződés-érzékenysége

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE FELSZÍN ALATTI VIZEINEK SZENNYEZŐDÉSÉRZÉKENYSÉGE DR. BEREGI LÁSZLÓ KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 1. ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban Jász-Nagykun-Szolnok megye felszin alatti vizeinek szennyeződésérzékenységét vizsgáltuk meg a veri-ikáü is elérési idő módszerének alkalmazásával. Mivel a természetes hidrogeológiai védettséget a térben és időben változó vízkivételek piezometrikus szintjei alapvetően befolyásolják, ezért számításainknál egységnyi talajviz-rétegviz nyomáskülönbségeket vettünk figyelembe, igy a bemutatandó szelettérképeinken szereplő információk csupán a földtani felépítés változékonyságából adódó szennyeződésérzékenységet jellemzik. Az aktuális nyomásviszonyok alapján az adott vizbázis tényleges vertikális hidrogeológiai védettsége egyszerűen számítható. 2. VÍZBÁZISOK VÉDETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Felszín alatti vizeink minősége szerves összefüggésben áll a viztárolóvizvezető képződmények anyagával, ásványos összetételével, illetve a viz mozgása (szivárgása) során bekövetkező kölcsönhatásokkal. Ennek megfelelően a viz minőségét károsan befolyásoló alkotók is vagy a víz és kőzetanyag fizikai-kémiai-biológiai belső kapcsolatrendszeréből, vagy a viz áramlása utján történő külső szennyeződésekből származtathatók. A viz és kőzet fosszilis jellemzői olyan adottságok, melyeket nem áll módunkban befolyásolni, azaz a kimutatható szerves vagy szervetlen mikroszennyezők (pl.: huminsavak, arzén) ellen megelőző vlzminőségvédelmí intézkedéseket neír, lehet foganatosítani. Ilyen esetekben a vízbeszerzési koncepciók újragondolására, módosítására van szükség. - 35 -