A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

V. KEVEI JUDIT: Mikrobiológiai vizsgálatok szerepe az ivóvíz minősítésében

7. ÖSSZEFOGLALÁS Az ivóviztermelő és elosztórendszerből köze] 1200 minta e]emzése során gombát tenyésztettem ki. az előzetes vizsgálatok során alkalmasnak bizonyult táptalajékor.. Az eredmények azt mutatják,hogy a bakteriológiai vizsgálatok alapján történt minősitések egymástól eltérőek, tehát az ihatóság megbizható megítéléséhez a mikológiái vizsgálatra is szükség van. Fontosnak tartom a vízminták mikológiái vizsgálatát a kísérleti eredmények és az alábbiak alapján: - A gombák előfordulása az ivóvizben nem helyi jelenség, az országban másutt is észlelten /I3/. - A régebbi, főleg a nagyobb városok ivóvizhá!ózatának elöregedése miatt a fokozódó biobevonat képződés következtében a másodlagos szennyezőt:, köztük a gombák elszaporodásával kel] számolni. - A felszini és felszínalatti vizekbe jutó szervetlen ás szerves anyagok a baktériumok és gombák tápanyagforrásaként, azok feldusulását okozzak, ami a hálózati problémákat tovább növeli. - Egyre több, a környezeti ártalmak halmozott hatása révén hiperszenzitivvé váló ember. Mivel a természetes al3ergének már nagy

or, kis adagokban immunogén hatásúak /5/, a vízben előforduló gombák elsősorban mint allergének jöhetnek számításba. i Mindezeket figyelembe véve szükségesnek tartom uj, mikológiái normatívák kidolgozását az ivóvíz ihatóságának megbizható megítéléséhez, még akkor is, ha ez jelenleg nem okoz közegészségügyi problémákat. Megnyugtató lenne, ha rendelkezésre állnának szabványos módszerek, határértékek, megelőzve a probléma országos méretűvé válását. - 208 -