A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

V. KEVEI JUDIT: Mikrobiológiai vizsgálatok szerepe az ivóvíz minősítésében

összegezve: a három kiválasztott táptalaj eggyüttee használata adja a legtöbb információt a vizsgált mintáról, s igy egyúttal a párhuzamos eredmény is biztosított. 4. TENYÉSZTÉSI EREDMÉNYEK A kísérlet során, 1989- juniusától 1992. márciusáig közel 1200 mintát dolgoztam fel. A kezdeti eredmények számomra megdöbbentőek voltak, a minták igen nagy százalékából tenyészett ki gomba, amit avval magyaráztam, hogy ebben az időszakban csak a biológiai és bakteriológiai szempontból problémásnak bizonyult mintákat vizsgáltam meg mikológiái szempontból. A munka során azonban be kellett látnom,hogy a gomba ugyanugy természetes hozzátartozója az ivóviz flórájának ( egy bizonyos mértékig), mint a baktériumok. Ennek alátámasztására néhány adat: A minták 93 %-ban volt gomba kitenyészthető, ennek közel harmadában (29 %) lo gombaelem/ loo ml alatti értéket kaptam. Az öszszes minta 21 %-ában pedig 5o-nél több volt a 100 milliliterenként! gombaszám. ( Megjegyzem,hogy ezek az adatok ez év juniusától 1992. márciusáig vett minták feldolgozásából származnak, amikor is elkezdtem a rendszeres mikológiái vizsgálatot, ami azt jelenti,hogy minden laboratóriumba behozott ivóvizből a bakteriológiai vizsgálat mellett gombatenyésztés is történt. Ebben az időszakban 780 mintát értékeltem ki.) Az igy kapott bakteriológiai és mikológiái adatokat megpróbáltam összehasonlitani. Mivel sem az MSZ szabványokban, sem a külföldi szakirodalomban nem találtam erre utaló adatokat, ezért a minősítésben önkényesen határoztam meg egy határértéket: és es az 50 gombaelem/ 100 ml volt. Tapasztalatom szerint ez egy átlagos középérték. Igy tehát ez és az érvényben lévő bakteriológiai ivóvizminősitési szabvány szerint értékelve az eredményeket, az alábbi százalékos értékeket kaptam: - 203 - j