A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

A BÉTBGVIZTSSiwiLLS PEOBLISáÁI iuAGYAkOaSZÁGOH iiLciBS PÁL VITtJKÖ. HIDE OL ÓGIAI ISTÉZ2T 1. BEVEZETÉS Magyarország rétegvizeiéiordulásainak vízgazdálkodási je­lentőségét elsősorban az adja meg, hogy 22 ország terüle­tének háromnegyedén megfelelő helyi vizoűszerzési lehető­séget biztosítanak: az ivóvizbeszerzéshez, és e területei: nagy részén pedig a mélyebben telepult rétegekből hévíz nyerésére is van lehetőség /a medenceteriiletek mélyebb ré­szein a vízadó homok-homokkőrótegek 2,5 cm mélységben is megtalálhatók és 100 °C feletti hőmérsékletű vizet tartal­maznak/. A kéEBlet nagyobb része a felszíni eredetű szeny­oyezésekkel szemben védettnek tekinthető: az eddigi terme­lés következtében lecsökkent rétegnyomás ellenére sem vár­ható, hogy a felszinközeli szennyezések egy évszázadon be­im elérjék a mélyebben települt rétegeket. Ez annak elle­nére is kimondható, hogy a kutatások és tapasztalatok nyo­mán felismertük a felszinközeli talajvizek és a méljebb ré­tegvizek hidraulikai kapcsolatát. Ez a kapcsolat egyes he­lyeken nagyaságrendekkel szorosabb, mint másutt: a durva­Bzemü üledékekből álló folyami hordalékkúpok környékén e néhány évtizede a felszínről beszivárgó víz 100 m-nél mé­lyebbre is lejutott, a termelés okozta nyomáscsökkenés pe­dig gyorsítja e folyamatot. A rétegvizek korlátozott, de nem elhanyagolható utánpótló­- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom