A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. SZEKERES JÁNOS: Számítógéppel vezérelt mederfelmérő rendszer

Szerencsére ezzel egyidőben megérkezeti a Szovjetunióból a 80-as évek elején megrendelt kismerülésű, vízsugárhajtAsú mérőhajónk ls, Így az egyre Inkább teljessé váló méröfel szerelést már ebbe a hajóba építettük be. Az Így kialakult fel mérőrendszer teljesen önműködően, azonos rendszerben gyűjti a koordináta- és mélységadatokat, és igen sokoldalú feldolgozást tesz lehetővé.A rendszer ebben a kiépítésben 1989-óta gyakorlatilag folyamatosan működik. A negyedik lépcs

ő megvalósítása még hátra van. Ebben a szakaszban egy EMG 2 mintájú vlsszhanaerösség mérő műszer beszerzését tervezzük. Ennek alkalmazásával tájékozódhatunk a mederfenék alatti rétegek vastagságáról, szerkezetéről és minőségéről is. Erről a beruházásról azonban csak a módszer alkalmazhatóságára vonatkozó próbamérések sikeres elvégzése után 1 ehet érdemben dönteni. 2. A RENDSZER MŰKÖDÉSE A Jelenleg meglévő rendszer felépítését és működési vázlatát az 1.ábra mutatja. Egy adott folyószakasz felmérésének menete a következő. Mérési alapadatok bevitele a számítógépbe: A felmérendő szakaszon, illetve annak környezetében lévő mérési alappontok koordinátáit és magasságát be kell írni a felmérő rendszer koordlnáta-Jegyzékébe. Az egyes pontokat számozni kell és a későbbiekben ezekkel a pontszámokkal lehet a pont adatalt visszakapni, használni. A pontok típusa ( pl: Vű-kö, fkm-tábla, templomtorony stb. ) is megadható és ennek megfelelően az egyes pontok a feldolgozáskor készülő helyszínrajzon a típusnak megfelelő Jelöléssel fognak meg Jel enni . Vonalas vagy pontszerű adatok bevihetők a gépbe digitalizálással ls, ugyanis a rajzgép kézi működtetéssel dl gltal1zátor ként működik. Így például a Vízrajzi Atlaszból a partéi vonala, esetleg a vezetömüvek, a sarkantyúk helye Igen egyszerűen beadható. - B6 -