A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BENKE GYÖRGY–VARGA FERENC: A Tisza bal parti – „Malina” – mederburkolat helyreállítása a 6+458–7+533 tkm szelvények között

vízoldali rézsű állékonyságának biztosítása, valamint - mivel a rézsű elhabolása ellen telepített véderdő nincs - a hullámverés elleni védelem érdekében a mederben, és a vízoldali töltésrézsün partvédő mű építése kezdődött meg, a századforduló után. Maiina Gyulának, a Felsö-Torontáli Árvízmentes!tő és Belvízszabályozó Társulat igazgató főmérnökének ter­vei alapján 1903-1907 között készült el a Tisza bal parti töltés Újszeged alatti szakaszán, 1.160 fm hosszban egy töltésrézsű biztosítási mű, amely 16 féle szerkezetű, 41 változatban elhelyezett kísérleti burkolat, a rézsű hullámverés elleni védelmére. A munkálatok megkezdésével egyidöben a Szegedi Folyammérnöki Hivatal is elkezdte "Ujszegedi pártbiz­tosítás" néven, lábazati kőhányásos módszerrel, a "0" vízszint magasságában kiépített 1,0-1,50 m széles lábazati köpadkával rözsepokrócra fektetett, kőszórással biztosított mederbiztosítás építését a mederben, a folyómeder további balra tolódásának megállítása céljából. Maiina Gyula (Esztergom, 1853. máj. 24.- Szeged, 1919. dec. 2.): mérnök, a Tiszaszabályozás munkatársa. Felsőbb tanulmányait a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n végezte (1871­76). Működését mint társulati mérnök a Mindszent­apátfalvi Armentesítő Társulatnál kezdte. 1876-ban lépett állami szolgálatba Sátoraljaújhelyen. 1881-től a szegedi folyammérnöki hivatal mérnöke, 1884-től főmérnök, 1886-tól középítészeti felügyelő, 1889-től a tiszai osztály főnöke; 1890-ben a Felsőtorontáli Armentesítő Társulat ig. főmérnöke lett. Az árvízvédelem és a folyószabályozás körébe vágó kísérleti kutatások hazai' úttörője. A gátak hullámverés elleni védelmének tanulmányozására kísérleti berendezést tervezett, és úttörő kutatásai­ról a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében - 71 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom