A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

JÓZSA JÁNOS–GÁSPÁR CSABA–SZÉL SÁNDOR–BAKONYI PÉTER: Folyószabályozási művek és folyóba épített műtárgyak áramlási hatásának vizsgálata numerikus modellezéssel

melyek leszakadva a pillérről az alvízen a jól ismert Kármán-féle örvényutat alkotják. 4. ALKALMAZÁS: ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A SZOLNOKI VÍZKIVÉTELI MŰ KISMINTAKÍSÉRLETI EREDMÉNYEIVEL A VITUKI Vizépitési Intézete a MÉLYÉPTERV megbízásából 1981-82ben kismintavlzsgálatokat végzett a szolnoki akkori új vízkivétel építés közbeni Illetve a teljes kiépítés mellett kialakuló áramlási és mederviszonyainak feltárására. Az építési körülzárás nü/veuen Környezetére vonatkozó kísérleteket egy 1 m széles, 14 m hosszú üvegcsat

ornában, l:50-es méretarányú, torzítatlan modellen hajtották végre (Gáspár [8]). A káros mederváltozások csökkentésére alkalmazott sarkantyúkat is magában foglaló vizsgálatokra 1:100-as méretarányú, a Tisza 335+900 és 337+800 fkm közötti szakaszát tartalmazó, szintén torzítatlan modellen került sor (Gáspár [9]). A hídpi1lérszerü szivattyúház a tervezett középvízi szabályozási vonalon, az akkori elfajult sodorvonal táján került elhelyezésre. A modellkísérletek során többek között megállapították, hogy a vikivételi pillér létrehozta áramlásmódosulás a természetes állapothoz képest nagymérvű medermélyülést és partelmosást okozna. Ezen káros hatások mérséklését célozta a folyó érintett szakaszának sarkantyúkkal való részleges szabályozása. A kismintakísérletekből kiragadva, a javasolt kiépítésre, mederben maradó 500 m /s-os középvíz körüli vízhozam mellett kialakuló felszíni aramképet mutat az l.ábra. A láttatás módja hagyományosan a folyamatosan szórt konfetti hosszú expoziciósidejü fényképezése volt. A fömederbenl rendezett áramlás mellett jól megfigyelhetők a sarkantyúk mögött kialakuló visszaáramlások. A fenti esetet kíséreltük meg reprodukálni a kvázipermanens. mélység mentén Integrált numerikus áramlási modellel. A számításnál használt legfinomabb felbontású háló, melyen a feladatot kitúztük, 5x5 m-es cellaméretü volt. Ez a felbontás lehetővé tette mind a partvonal, mind a vízkivétel illetve a sarkantyúk megfelelő leírását. A kalibrálási próbaszámítások eredményeként a k = 60 m /s-os simasági tényező és v - 0,1 m /s-os örvényviszkozitás} tényező mellett kaptuk a mérésekkel leginkább egyező eredményt. Az összehasonlíthatóság kedvéért a számitott sebességmezőt - ugyan numerikus értelemben - szintén Jelzőanyaggal "szórtuk" meg, és a 2. ábrán az aramlással együtt mozgó, hosszabb időn keresztül követett részecskék pályáját tüntettük fel. Látható, hogy szerkezetében a numerikus modellel kapott áramkép Jól egyezik a kismintán kimérttel. Megjegyezzük, hogy a számított sebességmező bemenetül szolgálhat egy a mederkimosódást és feltöltődést magában foglaló hordalékszállítási modellnek, mely alapján a nederaiakulási tendenciák is becsülhetők. Természetesen a meder alakulása közben a sebességmező a módosult medergeometriára időről időre felújítandó. _ 64 '