A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

regresszión alapuló előrejelzési módszer miként és meddig alkalmazható . Vízállás-korreláció (Arad-) (Maros : 1970.1S74.1975.1981) Az aradi vízmércére vonatkozóan a lineáris regresszión alapuló előrejelzés Nadlac vízmércéig ad kielégítő eredményt (5. ábra). A Perjánosi vízmérce alapján Magyarcsanádig jó, Makóig viszonylag megfelelő becslés készíthető a Nagylaki vízmércék, melyekről Makóig készíthetünk megfelelő előrejelzést. fentiek alapján. A következő előrejelzésre alkalmas vízmércék a Makó alatti szakaszon a Makó-Klárafalva közötti vízmércéken az alsóbb szakaszokra történő előrejelzés szempontjából a mércekapcsolat nem használható. Klárafalva alatt a további alsóbb szakaszokra a vízinércekapcsolat ismét "megjavul", bizonyítva -a Tisza domináns jellegét. Az eddig bemutatott vízjárás elemzésekből az alábbi összefoglaló megállapításokat tehetjük: - A torkolattól távolabbi, nagyobb esésű folyószakasz AradtólMagvarcsanádig (esetenként Makóig) tart. Ezen a szakaszra vízállás előrejelzést elsődlegesen vízmércekapcsolati módszerrel érdemes elvégezni. - A Maros torkolat-Klárafalva közötti szakaszra elsődlegesen a duzzasztási elméleteket alkalmazó hidraulikai számításokkal lehet előrejelezni. - A kettő közötti marosi szakaszra a tiszai duzzasztás függvényében az előbbiekben javasolt két eljárás valamelyike, illetve kombinációjuk alkalmazható. A kölcsönös együttműködés során Arad és a torkolat között fel-