A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ILLÉS LAJOS–JECZKO JÁNOS: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata

1. A KIALAKULT VIZSZINTSÜLLYEDÉSSEL KAPCSOLATOSAN FELMERCLT FŐBB KÉRDÉSEK. Egy adott folyószakasz kisvízi vízjárásának jellemzőit illetve a sajátosságainak modosulásat egy-egy tényező külön-külön is döntően determinálhatja, de tóbb tényező együttesen is alakíthatja olymódon, nogy közülük nehéz kiválasztani a meghatározót. Vizsgálatunk során, a vizszmtsüilyedések okokozati ósszefüggeseinek keresésekor -különböző reszletesseqqei- a következő kérdésekkel foglalkoztunk: - okozhatta-e a csapadekszegenység illetve a csapadékmentes periódusok hosszának a hatása, - a mederviszonyok alakulása, - a vízgyűjtő területen bekövetkezett változások, - a természetes medermorfológiai folyamatokat befolyásolt antropogén hatások, - a változások a folyó mely szakaszára terjedtek ki. 2. A VIZSGALAT SORÁN FELHASZNALT ADATOK. A Felső-Tisza, magyar szakaszán levő állomások Kozui. Tiszalöki duzzasztás felső hataráig terjedően, a vízrajzi torzsállomasok adatainak egy reszet vontuk be az elemzésbe. Ennek érteimében vizsgáltuk a: Tisza-Tiszabecs, Tisza-Tivadar, Tisza-Vasarosnamenv, Tisza-Záhony, ailomasok vizáilasadatait. Tiszabecsre vonatkozó a vízállások niel lett . felhasználtuk az elmúlt 18 évben végzett niinteg\ 160 viznozammérés aaatait is. A vizsgáit folyószakaszon részben tervezési feladatokhoz, reszben egyéb céllal allapot rögzítési mederf eiir.-éresek es kisvízi vizszintroazítések is történtek. Eze.K eredményei szintén f t idol qozasra es felhasznalasra kerültek. - 403 -