A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

GALBÁTS ZOLTÁN: A Körösök szabályozása a kezdetektől a századfordulóig

A terv érdekesebb elgondolásai a következők voltak: - A Berettyót el kell zárni sárrétjéből és egy csatornán át Szeghalomnál kell a Sebes-Körösbe vezetni. - A Sebes-Köröst Nagyharsánytól Szeghalomig ásott csatornában vezessék át a mocsárvidéken. - A Fehér-Körös arad megyei szakaszát szabályozottnak tekintette, a békés megyei szakaszra vonatkozóan a Gyula-Békés (Élővíz-csatorna) eredeti vonalat kivánta fenntartani. Az 1855. évi gyulai árvízkatasztrófa miatt a nagyváradi helytartó tanács a terv jóváhagyásakor a városon kivül építendő Gyula-Békési nagycsatornát hagyta jóvá. - A tervvel ellentétben így a Fekete-Köröst is Szanazugnál bevezették a nagycsatornába. - A Hármas- és a Kettős-Körösre a terv 44 átvágást írt elő. - A töltések tervezett távolsága a Hármas-Körösön Öcsödig 379 m, Öcsöd fölött 284 m, Kettős-Körösön 190 m, a Fehér-, Fekete-Körösön 100 m, a Sebes-Körösön Ladány alatt 160 m, felette 120 m. A Kincstár csak a Kettős- és a Hármas-Körös munkáit vállalta magára, a többit az érdekeltekre bízta. Igy alakultak meg az alábbi társulatok: - az Arad megyei Társulat 1850-ben alakult a Fehér- és a Fekete-Körös arad megyei részének szabályozására - az Alsó-Fehér-Körösi Társulat 1853-ban alakult a Fehér- , Fekete- és a Kettős-Körös szabályozására Arad megye határától Békésig. - a Nagyszalontai Társulat 1854-ben, a Fekete-, Sebes-Körös munkálatainak végrehajtására. - az Endrőd-Túri, a Halásztelki és a Kákafoki Társulatok a Hármas-Körös töltéseinek építésére. A munkák 1855-től 1861-ig folytak, amikoris az aszályos évek miatt félbeszakadtak. Eddig az időpontig nyolc millió m3 földmunkát végeztek el az átmetszések és a töltésépítések létesítésénél. 1969-ben életre hívták a Folyammérnöki Hivatalt, s külföldi szakértőket hívtak a szabályozási tervek felülvizsgálatára. A szakértők legfőbb hibának a töltések közelségét találták és megállapították azt is, hogy az átmetszések a kötött talaj miatt igen lassan fejlődtek. 1879-re a Folyammérnöki Hivatal új szabályozási tervet készített, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy a Körösök árhulláma a Tiszáét megelőzve érkezzen le Csongrádra. Újból megállarították a folyók vízhozamát: - 35 -