A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KOVÁCS DEZSŐ: Folyóik szabályozása, különös tekintettel a Tisza-völgyre

reállitására a mellékágakban - A mellékágak vízellátását szabályozó torkolati műtárgyak tájbaillesztésére - A hullámtéri, galéria erdők megtelepedési lehetőségeire, az őshonos fafajok ujratelepitésére - A víziturázás feltételeinek fenntartására - A vízisport és a horgászat feltételeinek megőrzésére. 2.2. Egyszerűsített szabályozási terve

k tartalmi és formai követelményei a következőkben körvonalazhatók: 2.21. A folyó szabályozásának története 2.22. Morfológiai-hidrológiai adatgyűjtés 2.23. Hidraulikai számitások 2.24. A szabályozási vonal és a müvek tervezése 2.25. A tervezett szabályozás ellenőrzése 2.26. A környezeti - társadalmi igények kielégítésének műszaki feltételei és lehetőségei 2.27. Ütemezés és költségbecslés 2.28. Környezeti hatásvizsgálat (tanulmány) 2.29. Mellékletek (helyszínrajz, hossz-szelvény, stb.) Egyszerűsített szabályozási tervet a Rába, Szamos, Tur, Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Körösök folyókra kellett készíteni. 3. AZ ELVÉGZETT FOLYÚSZABÁLYOZÁSOK HATÁSA, EREDMÉNYE, FŐLEG A KÖRNYEZETRE, VÍZBÁZISOKRA A részletes feltárások, elemzések keretében főleg a következő hatásokat, eredményeket vizsgálták: - településeknél(belsőségi szakaszokon) jelentkező hatások, eredmények, - üdülőterületeken, strandokon jelentkező hatások, - a parti szűrésű, vízadó rendszerekre kifejtett hatások, - folyami műtárgyak, létesítmények hatásai, - a folyók mellék - és holtágainál jelentkező hatások, - a mederkotrások hatásai. A folyószabályozásnál a kis- és középvízi mjder szst rilyozása keretében alkalmazott alábbi főbb beavatkozások, illetve létesítmények (szabályozási müvek) fejtenek ki jelentősebb hatásokat (pl. a környezetre, vízbázisokra,stb.): - mederátmetszések, - vezetőmüvek, partvédőmüvek építése, - keresztirányú müvek (sarkantyúk, keresztgátak, un. T- müvek,stb.) létesi-