A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

EIBEN ENDRE: A folyószabályozás eredményei, környezetbarát módszerek alkalmazása a Felső-Tiszán

müvek - sarkantyúk, kereszt-gátak - építésére is. Kezdetben mindenütt a hagyományos - vízfolyás irányával szembenálló egyenes müveket építettünk. Ezek a gátak sok problémát okoztak a gátorr körüli kimosódás és az ebből adódó tönkremenetel miatt. Másik problémájuk pedig az volt, hogy igen nehezen, vagy egyáltalán nem iszapolódott fel közöttük a meder. Mindkét problémán sokat segített, amikor a gátak végére 20-30 m hosszú, lefelé álló vezetőmű - csonkot építettünk. Az ilyen müvek köze gyorsan feliszapolódott, megtelepedett rajta a füz és ezzel feladatát teljesítette is. Igy a természetes táj szépsége is gyorsabban helyreállt. Mivel azonban még ezek a müvek is meglehetősen drasztikus helyi beavatkozást jelentettek a folyószakasz "életébe" é6 gyakran nem kívánt hatást fejtettek ki a szemközti parton, végül a vezet.ömü-csonk miatt az egyenes műnél költségesebbek is voltak, tovább kerestük a megoldást. Az 198o-as évek elejétől ismét a tiszalöki böge felső vége adta a legtöbb folyószabályozási feladatot. Itt építettünk újszerű müveket ís. A Dombrád-Tuzsér közötti szakaszon mozgómedrü modell segítségével lefelé hajló keresztgátakat helyezünk el úgy, hogy a meglévő szabályozási müvek is megmaradnak. A szakasz teljes kiépítése még nem történt meg, de a megépült müvek hatása mar jól érzékelhető és a tapasztalatok igen kedvezőek. A gátudvar gyorsan feliszapolódik, megtelepszik rajta a füz é6 jól érzékelhetően javulnak az áramlási viszonyok.A megépült müveket, hatásukat figyelemmel kisérjük. A tapasztalatok összegyűjtésének és hasznosításának a folyószabályozásban különösen nagy jelentősége van, hiszen a müvek építése igen költséges és egy mü hosszú szakaszon fejti ki hatását, tehát nem közömbös, hogy azt jól vagy rosszul építették meg. A takarékos, feladatukat teljesítő müvek jobban illeszkednek a környezetbe is és a megvalósításuk azonos pénzügyi feltételek mellett több mü, hosszabb szakasz rendezését teszi lehetővé. Mivel a kezelésünkbe tartozó 201.1 km-es Tiszaszakaszból csak 97.9 km tekinthető teljesen szabályozottnak és mindössze 8.5 km nem igényel beavatkozást, a többi teljesen, vagy részben szabályozatlan, így van még feladatunk bőven, ezért is törekedni kell a tapasztalatok hasznosítására. - 236 -