A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
DR. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN: A folyószabályozás és a környezetvédelem
het, hogy a jelenlepi fajok közül melyik átalakulásából jónnak ma.iá létre azok a számunkra még ismeretlen fajok, amelyek a fölaet majd benépesít ik —természetesen csak addig, raig (as ugyancsak a nagyon távoli jövőben) a Nap jelenlegi energiatermelő folyamatainak a feltételei megszűnnek,s a hatalmasra táguló csillagunk a Földön az élet valóban minden lehetőségét radikálisan megszünteti! így tehát ma és még nagyon hosszú ideig jó, vagy rossz irányú változásról csak az egyes fajok szempontjából lehet szó! És itt jutottunk el a probléma kulcsához! Mert mit is ér számunkra, az emberek számára a világ —akármilyen gyönyörű, buja ÍB lesz a természet— ha éppen a mi számunkra csökken mind kisebbre a fennmaradás lehetősége? Mert igaz ugyan, hogy az élővilág (a ma már nyilvánvaló,szinte hihetetlen tűrőképessége miatt) bármilyen megváltozott körülményhez alkalmazkodni fog; hiszen mind a rendelkezésre álló idő, mind a természet által produkált variációk száma szinte végtelen, s igy bizonyosan kialakulnak azok a változatok, melyek az uj adottságok között meg tudnak élni. A mi szempontunkból, az emberek szempontjából azonban egyáltelán nem közömbös, hogy a változások sebessége lehetővé teszi-e a mi fajunk számára is az alkalmazkodást! Akkor tehát, amikor "kömyezetvédeleg)"-ről, "természetvédele m" rcl "beszéiür-k, ez alatt tulajdonképpen azt kell értenünk.iiogy a környezetünkben szükségképpen bekövetkező változások az ember szempont.Iából legyenek kedvezőek! Másképpen fogalmazva: Ivem az az alapvető kérdés, hogy bizonyos beavatkozások következtében bekövetkező változások hatására például ez, vagy az a növény-, illetve állatfaj eltünik-e? A kérdés az, hogyha eltűnik, ugy ennek milyen hatása lesz az emberre ! Valaki most azt mondhatná, hogy ez a megfogalmazás a kérdéskört túlzottan leszükiti. Pedig ez egyáltalán nincs igy! Mi emberek, rendkivül összetett teremtményei vagyunk a természet- 122 -