A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. LACZAY ISTVÁN főelőadása: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI ÉS MŰVEI

A nehézségek ellenére a hagyományos folyószabályozás minden fázisában Jó megoldások és hasznos, Időtálló eredmények születtek. Itt csak az előkészítés témaköréhez fűzök néhány megjegyzést, majd valamivel részletesebben foglalkozom a folyószabályozás és a környezetvédelem kapcsolatával. 1. ADATGYŰJTÉS A hidrológiai és morfológiai (geodéziai) adatigény kielégítése a folyószabályozás előkészítésének meghatározó tényezője A mederadatok gyűjtése Jelenleg Jórészt a helyi es azonnali feladatok előkészítésére korlátozódik. A technikai feltételek nagyon vegyesek. A VITUK1 (13), Illetve az Eszakdunántúl 1 VÍZIG korszerű mérő es adatkiértékelő rendszert üzemeltet. A használhatosagot a hordozó vizljármű merete nagyban befolyásolja. A két rendszer kapacitása valószínűleg meghaladja a Duna-Tisza-Dráva és a valamivel kisebb méretű folyókon várható folyamatos igényeket. Kihasználásukat Jelenleg elsősorbein a fizetőképes kereslet szűkössége korlátozza. A nagyobb folyók egészére kiterjedő. átfogó tervezéshez ma egyetlen folyón sincs a Vízrajzi Atlaszokhoz hasonló, újkeletű és egységes alapanyag. A Vízügyi Igazgatóságok szakágazatainak köszönhető, hogy a Tisza nyilvántartási szelvényeit Kiskörétől lefelé a nyolcvanas években újramerték és a változásokat értékelték (9). A hidrológiai adatok a tsrvezést koncepcionális szinten, nagy vonalakban általában kielégítik. Konkrét feladat megoldása azonban mindig kiegészítő méréseket igényel. A medermérésnél és itt Is közös probléma, hogy ma már alig van olyan szakember, aki geodéziai, méréstéchnikal ismeretei mellett a folyószabályozási tervezés sajátos Igényelt, ne adj' Istei ir.agát a folyót is tapasztalatból Ismerné. _ 9 -