A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

Napjainkban a barnaszén és bauxit térségi bányászata vissza­fejlődőben van, mégpedig nem csak átmeneti jelleggel. A terme­léscsökkenésnek egyetlen meghatározó oka van: a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon fogyása. A jelenleg működő bányák át­lagos élettartama még 10 év. Az új bányaterületek - amelyeket a bányavízemelésekkel összefüggésben még áttekintünk - a maia­kénál kedvezőtlenebb természeti adottságuak. A termelési múlt és a jövő legalább ilyen mértékű ismerete több okból is hasznos lehet, egyrészt így az ágazatok kapcsolati réndszeréből a bányászat - vízgazdálkodás kapcsolati elemének túlhangsúlyozása elkerülhető, másrészt a jövőbeli folyamatok szabályozását szolgáld döntéseket megkönnyítheti. 2. A bányavízemelós alakulása ('s a bányavízvérielem fejlődése A DKH karsztvíztárolójának működését a múlt század végéig é­rintetlen, dinamikus egyensúlyi állapot jellemezte. Ezután a bányászati vízelvonás és a vízellátási célú karsztvíztermelés folyamatosan növekvő beavatkozást jelentett. /1-ábra/ A bányászati vízemelés, amelyről a vízellátási célú karsztvíz­termelésnél megbízhatóbb adataink vannak, az 1950-es évek ele­jéig egyenletesen növekedett. A bauxitbányászat gyakorlatilag még nem emelt vizet. A szénbá­nyák passzív bányavízvédelmet alkalmaztak. E védekezési mód­szer kerülte a természeti rendszerbe való aktív beavatkozást. A lehetséges védekezési módszerek közül ez biztosította a leg­kisebb vízemelést, miközben a bányaműveletek elöntésének koc­kázata a legnagyobb volt. Csak a dorogi szénmedencében e véde­kezési módszer mellett 53 teljes és részleges elöntés követke­zett be. Ebben az időszakban a mesterséges beavatkozások /víz­kivételek/ összege az éves utánpótlódáson belül maradt. Az 50-es években változatlan védekezési módszer mellett, a szén­ás bauxittermelés mennyiségi növekedésével párhuzamosan a bánya­vízemelés növekedési üteme felgyorsult. Ez a folyamat a 60-as évek közepéig tartott, amikor is a két bányászat fejlődési útja kettévált. -7-

Next

/
Oldalképek
Tartalom