A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - DR. PÁLFAI IMRE: A gyáli holt-Tisza vízellátása és hasznosítása

A belvizekből történő vízellátás nagyon esetleges. A holtág víz2 gyűjtőterületéről, az 534 km kiterjedésű Gyálai belvízrendszer területéről, csak a téli-koratavaszi időszakban van számottevő lefolyás, de gyakran még ez is nagyon csekély, olyannyira, hogy a vízgyűjtő felső részén lévő halastavak megfelelő vízellátására sem elegendő. (A csekély lefolyás magyarázata a csapadékszegénységen kívül az, hogy a vízgyűjtőt zömmel homoktalajok borítják és jelentős arányban erdő fedi.) Az 1962-1989. évi lefolyási adatok eloszlásvizsgálata szerint - a felső halastavak vízellátását is számításba véve - a Gyálai Holt-Tisza belvizekből történő maradéktalan feltöltésére tíz évenként átlagosan egyszer, vagy kétszer van mód. Ezért a vízellátást az esetek túlnyomó többségében a Tiszából kell megoldani. A holtágat Tisza-vízzel legegyszerűbben és legolcsóbban a holtág alsó végén lévő árvízvédelmi zsilipen, az ún. Lúdvári zsilipen keresztül lehet ellátni, ha a Tisza vízállása a gravitációs vízbeeresztést lehetővé teszi. Szóbajöhet egy felsőbb vízkivételi hely is, pl. a meglévő Algyői öntöző fővízkivétel, de ez már túl messzire van, s a vízszállítási útvonalon többször is emelni kellene a vizet, de mindenekelőtt szükség lenne az itteni vízszállító kapacitások növelésére, mert azok - amikor a Gyálai Holt-Tiszát tölteni kellene - többnyire ki vannak használva. Mindazonáltal az Algyői rendszer szabad vízszállítási kapacitását igénybe kell venni olyankor, amikor a Lúdvári zsilipen keresztül hosszú ideig nincs mód a holtág gravitációs töltésére. A Lúdvári zsilipen keresztül akkor lehet tölteni a holtágat, ha a külső vízszint magasabb, mint a belső, de a különbség 1,50 mnél nem lehet több, mert ekkor a műtárgyból kiáramló víz sebességé meghaladná a 2,5 m/s-ot, s kimosásokat okozna. További előírás, hogy a zsilipet csak az árhullám apadó ágában szabad kinyitni, ugyanis az áradó szakaszban a nagy hordaléktöménység a holtág fokozott feliszapolódását eredményezné, a zsilip zárását pedig az esetleg beszoruló gallyak vagy egyéb tárgyak veszélyeztetnék. Kivételes esetben, pl. ha csak néhány napos és enyhe áradás várható, a töltést az áradó szakaszban is engedélyezni lehet. Az első tavaszi feltöltés, figyelembe véve, hogy a holt-65-