A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZAT SZEREPE A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN

tékC a probléma akkor, ha a bányászattal eyj'gütt a vízbázis is meszünik, amelyre példa az ajkai (Kolontár I.) ivóvízbázis megszüntetése lezjs. Különleges és egyedi megoldásokat igényel a bányabezárásokat követő vízminőségi probléma, amelynek kérdésével egy másik szekcióülés foglalkozik majd. Legkisebb nehézség akkor merül fel, ha a vízbázis és a bezárásra kerülő bánya elkülönített rendszerű, amelynek klasszikus példája Nyirád, de gyakorlatilag ilyen Dorog és Tatabánya is. A bányászat vízgazdálkodási szerepében még kiemelésre érdemes a felszíni vízrendszerekre való hatása. A Dunántúli-középhegységből 38 felszíni vízfolyás szállítja ki a csapadékból, valamint a forrásokból és a felszíni vízbevezetésekből származó vizet. Ezek közül csak nyolcat terhelt közvetlenül bányavízbevezetés, de ezek egyedi terhelése helyenként a 80 %-ot is meghaladta. Az átrendeződés tehát jelentős volt, mint ahogy a nyirádi és nagyegyházi- mányi vízemeléscsökkenés hatása is szá3 mottevő (pl: a Balatonba 80 m /min tiszta karsztvíz befolyás szűnt meg). 4. A bányavízemelés jelenlegi és várható helyzetének értékelése A Dunántúli-középhegységben folyó szén-bauxit- és mangánérctermelést tartós termeléscsökkenés jellemzi, amelynek hosszú-ttávú tendenciáját az ásványvagyon fogyása határozza meg. Ezen belül a nagy, lépcsős termeléscsökkenést a különösen vízveszélyes bányák bezárása okozta. A bányabezárások a DKH vízkészletgazdálkodására nagy és kedvező hatást fejtenek ki (1,2). A 3 nyirádi és nagyegyházi-mányi bányvízemelés megszüntetése következtében a vízmérleg mérhető negatív elemeinek összege 3 3 809 m /min volt, amely 1991. első négy hónapjában 447 m /minre csökkent. a A vízkivétel természetes elemei nem csak arányikban, hanem abszolút mértékben is növekedtek. A hévizforrások és kutak együttes hozama enyhén növekedett, de még nem a bányászati vízemeléscsökkenés hatásaként. A hideg karsztforrások hozamának .növekedése sem jelentős és csak egy helyről az Őskü-Bánta-i forrásvidékről származik és a várpalotai Bánta-bánya be-11-