A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SIPICS LÁSZLÓNÉ: Fejér megye szennyvíz-csatornázási koncepciója

2.2.2. A megye iparának és mezőgazdaságának helyzete Fejér megye iparilag fejlett, a keresők 40 S-a az iparban dolgozik. Ipari központok Székesfehérvár, Mór és Dunaújváros. Döntő a nehézipar aránya: kohászat, gépipar, bányászat Kiemelt az élelmiszer és könnyűipar is. A megyében keletkezett szennyvizek túlnyomó része ipari eredetű. 2.2.3- A közművesítés jelenlegi helyzete Közüzemi vízellátás: lakosság 79 í-a, városban 97 %, községeken 59 %• Csatornázottság mértéke: a város lakosság 70 X-a, községben 2,2 %-a. A közüzemi szennyvíztisztító telepek jelentős része túlterhelt vagy kapacitás határán üzemel. Befogadót szennyezi és a további csatornázás fejlesztés gátjává vált. Folyékony hulladékot fogadó előkezelő kevés szennyvíztelepen van. 3. A TELEPÜLÉSEK CSATORNÁZÍS-FEJLESZTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Az ország gazdasági fejlődésében bekövetkezett változások következtében várhatóan időben eltolódik a fejlesztési koncepció. Első ütembe

n differenciáltan súlyozott csatornázási fejlesztésre lesz lehetőség : - környezet és vízvédelmi veszélyeztetettség, és települések csatornarendszer fejlesztése (Székesfehérvár, Velenceitó), - kiemelt UdUlterületek, - vízbázisok védelme, -.81 -