A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KRISTÓF JÁNOS főelőadása: CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLESZTÉSE; ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK

Az eihelvező terület, vagy a fogadókészség hiánya a tervszerűen végrehajtott intézKedések ellenére ujaDb katasztrofális helyzetet alakítana ki a városi szennyvíztisztító telepen felgyülemlett iszap kérdésécen. A szennyvíztisztítótelepek kapacitásbővítésének és korszerűsítésének témaköréből több dolgozat érkezett. Fábián Gusztáv beszámol néhány a DÉLVIÉP által bővített délnyugat-dunántúli szennyvíztelepről . A meglévő telepek technológiája: A telepek teljes oxidációs rendszerrel működnek, melynek levegőztető műtárgyai jelentős eltérést mutatnak. Nagykanizsán és Zalaegerszegen labirintcsatornázás levegőztető medencék, Boglárlellén, Balatonújlakon, Badacsonytomajon és Révfülöpön köralaku egyesitett műtárgyakban függőleges rotorokkal, illetve az intenzifikálás után mélylégbefuvással oldották meg a levegőbevitelt. A fölösiszap mindenütt iszapsűrítőben került sűrítésre, és pl. Nagykanizsán csak ideiglenesen tározzák, pl. Boglárlellén és Újlakon viztelenités után komposztálják is. • A szennyvíztelepek bővítési beruházásai A fenti technológiával dolgozó tisztító telepek, vagy a kapacitás problémák, vagy a hatásfok tekintetében nem felelnek meg az elvárásoknak, ezért bővítésre volt szükség. Elsősorban az oxigénbevitel módja különbözteti meg a fejlesztéseket. Nagykanizsai szennyvíztelep Az 1980-ban üzembehelyezett szennyvíztisztító telep már akkor 50 '-í-kal tul volt terhelve. A bővités során az oxigénbevitelt módosítják, mégpedig labirint rendszerű csatornamedencés levegőztető műtárgyban, a vízszintes tengelyű rotorokat elbontják és helyette mélylevegőztetést vezetnek CJ. - 415 -