A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KRISTÓF JÁNOS főelőadása: CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLESZTÉSE; ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK

Tehát a csatornahálózatban kémiai, biológiai reakciók játsróanak le. A csatornahálózatot, mint szállító berenaezést reaktornak kell tekin­teni, melynek szabálvozása fontos felaoat. - A kritikus oldott oxigén koncentráció a szv-oen 0,1-1.0 mg/l. Ez alatt az érték alatt káros szulfátrsakció jelentkezik. - A szennyvizeket gyűjtő es elvezete renoszerekben-a szakszerűtlen­üzemelés vagy a hibás hidraulikai méretezés miatt elinduló anaerob folyamatok révén szagot és korróziót okozó vegyületek keletkeznek A szervetlen anyagú gázok általáoan hidrogén szulfidot, ammóniát, széndioxioot és metánt tartalmaznak. Ezek közül a hidrogén szulfid és az ammónia bűzös. A hidrogén szulfid képes a csatornáoan áramló szennyvízből kidiffundálni, ezzel szag és korróziós problémákat okozni. A szulfid és a szagképzödést előidéző tényezőknek: - a szennyvíz magas hőmérsékletét - a csatornák lejtési viszonyai, - a csatorna szelvények megválasztását tartják. Az új tervezéseknél a csatornahálózatnál a szag és a korrózió kiküszöbölésére elsősorban a megfelelő hidraulikai méretezést, a megfelelő csatorna lejtést, a keresztmetszeti méret, bukásesés, csatornacsatlakozások helyes megválasztását javasolják. Általánosan ajánlják a 0,6 m/sec vagy ennél nagyobb sebesség biztosítását. Átemelők méretezésénél a szulfídképződés megakadályozását levegőz­tetéssel, kémiai kezeléssel, szulfid tartalmú levegő szagtalanításával látják megoldhatónak. ­A szaghatással kapcsolatos vizsgálatok kiterjedtek a Siófoki regionális szennyvíztisztító telepre is. A vizsgálat beigazolta, hogy a szv. telepen keletkező szaghatás fő oka, a telepre érkező nyers szennyvíz berothadt, anaerob állapota, az un. primer szaganyagok. A siófoki szv. telepnél a szaghatást főleg a szv. telep előtti két, nagy átmérőjű gravitációs csatornaszakaszban történő visszaduzzasztás­ból eredő lerakódások, és ezen anyagok berothadása eredményezi. - 410 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom