A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HULLAY GYULÁNÉ:Regionális szennyvízelvezető rendszerek üzemeltetési tapasztalatai

nyez. Ceat or

r.

gr

1 akoz.-lsn 1

1 a sima áramlási átmenet biztosítása fontos. Átemelő

k méretezésénél feltétlenül a 3zulfidképződés megakadályozását kell figyelembe venni. Ezt levegőztetéssel, kémiai kezeléssel, szulfid tartalmú levegő szagtalanításával lehet megoldani. A s zen n y v i ••••elve

zet ő ri nr

i sz

erben a tartózkodás

i idő megválasztása igen fontos, ugyanis ha a hidraulikai méretezés miatt a gyűjtőhülózat

ban a szv. berothadását okozó lerakódások keletkeznek, a hosszú tartózkodási időt figyelembe véve súlyos szagproblémát okoznak, melyek a magas hőmérsékletet még súlyosbítja. Regionális szennyvíztisztító telep: A DRV megbízásával a Bidapest.i Műszaki Egyetem szaghatással kapcsolatos vizsgálatait kiterjesztette a Siófoki regionális szennyvíztisztító telepre is. A vizsgálat megállapította, hogy a szaghatás két fő forrásból táplálkozik. A csatornába keletkező, az előzőekben részletezett primer , ill. a szv.telepe

n keletkező szekunde

r szaghatásokkal kell számolni . A kutatások alapján a szekunder .-zaghatások a kén és a nitrogén vegyületekből származnak elsősorban. A vizsgálat beigazolta, hogy a szv.telepon keletkező szaghatás f

ő o

ka, a tejesre •srkez^ nyers szennyvíz berothadt, anaerob állapot a

, az ún. primer szaganyagok. A siófoki szv. telepnél a szaghatást főleg a szv.telep előtti két, nagy átmérőjű gravitációs csatornaszakaszban történő vlsszaduzzasztásból eredő lerakódások, és ezen anyagok berotnadása eredményezi. A városi telep jelenlegi kapacitása és a tényleges túlterhelés

e közötti aránytalanság következtében a telep nem működik kielégítően, ez a szaghatás másik oka. A túlterhelés következtében a szennyvíztelepi szagforrások az alábbiak szerint foglalhatók össze: - szv.átemelő rác3- és homokfogó az érkező berothadt - 371 -