A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

Egy 1300 ppm Cr tartalmú talajbél a jelzónövény gyökerében és földfeletti részekben mért nehézfém tartalmat mutat be a 2. sz. táblázat 1:.sz ^táblázat Nagv Cr tartalmú talajból származó jelzónövény Cr, Pb, Ni, Mn, Cd (ppm) tartalma Elem Földfeletti rész Gyökér Cr 18,9 48,6 Pb 1,16 3,64 Ni 1,29 3,89 Mn 88 51 Cd 0,02 0,156 Az állatfajok között mért differenciált tűrőképességen túl jelentós az egyes szervek (máj, vess, izom) nehézfémekkel szembeni differenciált viselkedése is. Ez a máj méregtelenítő illetve a vese kiválasztó funkciójával van kapcsolatban, mig az izomszövet nehézfémtartalma az előbbi szervekben mérteknél . nagyságrendileg kisebb. Saját kísérleteimben a 10-20-40 t/ha-os iszapszárazanyaggal kezelt kukorica jelzónövény juhokkal végzett etetése'után az egyes szervekben mért Pb tartalmat mutatja be a 3 . sz.táblázat. 3.sz.táblázat Állati szervek Pb-készletének vizsgálati eredményei (vizsgált állatfaj: juh) Terhelés mértéke máj vese (Pb-ppm) izom Kontroll 0,05 0,09 0,01 10 t/ha 0,2 0,2 0,1 20 t/ha 0,5 0,5 0,19 40 t/ha 0,7 0,5 0,3 SZ0 5 h 0,24 0,34 0,24 Átlag: 0,36 0,32 0,15 A fenti rendszer megvalósítása egy hosszú kutatási időszak eredményeként hozható létre, melynek segítségével egyrészt a mezőgazdasági érdekeltséget fokozhatjuk, másrészt a környezeti terhelést úgy valósithatjuk meg, hogy annak kockázatát minimalizálhatjuk. ' - 302 -