A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

A MEZŐGAZDASÁG, MINT A SZENNYVIZEK ÉS ISZAPOK BEFOGADÓJA A Magyarországon a vízellátás-csatornázás valamint a csatornázás szennyvíztisztítás közötti feszültség a 80-as években folyamatosan nőtt. Előrelépés a 90-es években is csak a kiemelt vizminőségvédelmi területeken várható. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap befogadója hosszútávon is a mezőgazdasági terület lesz. Ez a gyakorlat, ha egyre szigorodó feltételek mellett is, hazánknál fejlettebb infrastruktúrájú országokban szintén elterjedt. Német Szövetségi Köztársaságban az iszapok 29 %-át közvetlenül használják mezőgazdasági területeken (19BÉ-OS adat), mig Angliában az összes, iszap 40-45 h-At fogadja a mezőgazdaság (Matthews, 1983). Az iszapkomposztok mezőgazdasági elhelyezése Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban jelentős. Ezekben az országokban a szigorodó feltételek a befogadó terület differenciált tulajdonságainak figyelembevételét jelenti. A hazai vízgazdálkodási gyakorlatban ez még korántsem általános. A szennyviztisztitást-szennyviziszap elhelyezést általában nem' kezelik komplex egységes rendszerben. A folyamatban döntő szerep a szennyvíztisztításé és a tervezés során, egy egy irányú folyamat végén a keletkező szennyvíziszap befogadójaként a mezőgazdaságot jelölik meg. A mezőgazdaság ebben a fo lyamatban nem igazán érdekelt. Ennek okát a mg. szakemberek a termőalapok minőségének féltése mellett az alacsony jövedelmezőségben jelölik meg.