A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A fővárosban évente kb. 5 millió m kommunális hulladék keletkezik. A F.

KFV évente 3,8 millió iu

J korxiunális hulladékot szállit el a fővárosbői. E koüinunálís hulladékmennyiségből 1,4 millió m

J-t ártalmatlanítanak égetéssel. Település:, folyékony hu

llad

ékok elhelyezése A fővárosban még jelentős csatornázatlan területek vannak, ezért szükséges a tárolt szennyvizek elszállítása és ártalommentes elhelyezése. Nemcsak komnunális szennyvizekről van szó, hanem technológiai eredetű szennyvizekről is. A tevékenység jelentős részét a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat végzi 110 db szippantőkocsival. Ezen kivül 30-35 kisiparos GMK, KTSZ stb. is végez szippantást kb. 70-30 gépkocsival. A minőség alapján közcsatornába vezethető szennyvizek elhelyezése az FCSM hálózatába való leeresztéssel történik. Etryeb szennyezőforrások, rendkívüli szennyezések Az utóbbi évtizedekben az ipari és mezőgazdasági termelés, illetve a.lakossági fogyasztás növekedésével párhuzamosan nőtt a szállitott és tárolt veszélyes anyagok mennyisége is. Ennek következtében megnőtt a felszíni és. felszin alatti vizek minőségének veszélyeztetése, mivel a szennyező és mérgező anyagok a vizbe kerülve különböző káros hatásokat fejtenek ki. Ezek a szennyezőanyagok elsősorban: szerves anyagok, olajok, zsírok és toxikus anyagok. Mindezek a szennyezések fokozott hatást fejtenek ki, ha nagy töménységben, vagy nagy mennyiségben jutnak az élővízbe. .

Főbb veszélyforrások A közlekedés é

s a közlekedési utak és a rajtuk közlekedő járművek tehetők felelőssé az utak mentén a talaj szennyezettségéért. i - 147 -