A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A teljes hulladékmennyiségből 592 ezer tonnát ártalmatlanítanak ill. hasznosítanak évente. A felhalmozódó mennyiséget a vállalatok telephelyen belül tárolják ill. ellenőrizetlenül a környezetbe kerül. A hulladékok jelentős része ragas - '9G % feletti - vizrtartalma miatt nem ártalmatlanítható, előkezelését, víztelenítését meg kell olcar.i. Az említett hulladék mennyiség a Minisztertanács 55/19S1. (XI.18.) sz. rendeletének megjelenése előtt a koimunális hulladéklerakóba került, potenciális veszélyhelyzetet előidézve vagy a hulladék lerakására alkalmasnak vélt helyeken halmozódott fel. Az utóbbi években már találkoztunk olyan eredetű - Budapest lakossága által is ismert és sajnos egyeseket érzékenyen érintő - talajszennyezéssel vagy vízminőség romlással, amely veszélyes hulladékok lerakását szabályozó rendeletet megelőző időszak helytelen gyakorlatából származott. Ilyen váratlan veszélyhelyzetekkel az elkövetkező időkben is számolhatunk mindaddig, amig a régi illegális hulladéklerakások helyeit fel nem derítjük vagy a még felelőtlen mulasztókat a helyes kezelésre nem kényszeritjük. A hulladékgazdálkodás alapvető célja annak megakadályozása, hogy iparunk és mezőgazdaságunk a jövőben váratlan veszélyhelyzeteket már ne teremtsen, ill. az adott termelési ciklusban hulladéknak minősülő anyag ujrahasznosuljon. Ennek feltétele, hogy a termelésben az ismert technológiai és adott gazdasági lehetőségeken belül minél nagyobb arányú hulladékszegény technológiát alkalmazzanak. Következésképpen a főváros üzemeiben a termelés során keletkező veszélyes hulladékok mind nagyobb arányú hasznosítását, ártalmatlanítását, ill. rendezett lerakását kell biztosítani. A fővárosban a TUNGSRAM égetőjének leállítása óta nincs veszélyes hulladék ártalmatlanítási lehetőség. A dorogi veszélyes hulladék égető és az aszódi lerakó üzembe^_lépése után is a fővárosban keletkező veszélyes hulladékok megnyugtató elhelyezése, ártalmatlanítása csak részben oldódik meg. Várható, hogy továbbra is igénybe kell venni a vállalatok területén kialakított, sok esetben nem kielégítő műszaki szinvonalu raktárakat, gyűjtőhelyeket, tárolókat. !. - 145 -.