A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

Meg kell jegyezni, hogy egyetlen hely sem tökéletes, mindegyiknek vannak pozitivumai és negativumai. Az "alkalntlanság" azt jelenti, hogy kisebb a valószínűsége annak, hogy megfelelő területet találjanak az adott körzetben. Lehetséges azonban, hogy itt is vannak olyan részterületek, amelyek további megfontolásra érdemesek. 1. léocsó faktorai Az első iépcsőben történő elemzés célja, hogy meghatározza, és a további vizsgálatból kivonja azokat a helyeket, amelyek környezetvédelmi szempontból feltehetően nem alkalmasak kezelő-, ártalmatlanító létesítmény teleoitésére. Az itt megadott faktorok szerepe elsősorban a természeti környezet és az egészség védelme (ezek között vannak az 1. táblázatban felsoroltakon kívül a szeizmikus szempontból veszélyes területek). 2. lépcső faktorai Ez azoknak az Ígéretes területeknek a részletesebb elemzése, amelyek között legnagyobb valószínűséggel alkalmas helyet lehet találni. Ebben a lépcsőben a területfelhasználást és az infrastruktúrát kell figyelembe venni, hogy a közösségre gyakorolt hatás a lehető legkisebbre mérséklődjön. Ezek között kell figyelembe /enni, hogy vannak-e jelenleg is működő vagy más leállított kezelőtelepek a területen, illetve, hogy folyik-e ott ehhez hasonló tevékenység. Ennek célja, hogy kihasználja ezek meglétét, mivel így várhatóan kisebb társadalmi hatást jelent a létesítmény, mintha újabb területet kívánnánk elfoglalni ilyen célra. A rendezési tervekben - elsősorban új telepítés esetén - kijelölt ipari területek jönnek számításba, ekkor biztosított a megfelelő védőtávolság a lakott településtől és a védendő intézményektől. - lo118 -