A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

Az emberi tevékenységek anyagárama Az emberi társadalom - szükségleteinek kielégítése érdekében - kitermeli a természet egyes anyagait, termelő tevékenysége révén megfelelően átalakítja, majd fogyasztása során felhasználja, elhasználódásuk után pedig visszajuttatja azokat a természet egyes elemeibe. Az emberi tevékenység a természetből kiinduló és oda törvényszerűen visszatérő anyagáramot eredményez. Másképpen fogalmazva, egy egyirányú körforgásról van szó, amely a gyakorlat számára megállíthatatlan és megfordíthatatlan (irreverzibilis). Megfordíthatatlan

, mert a megfordítás esetén a termelés célja - a folyamat igazi mozgatója, a szükségletek kielégítése - vesztené értelmét. Megáll íthatatlan , mert az emberi igények folyton újratermelődnek. Ezért monoton növekvő, folytonos anyagáramlásról van szó. A fosszilis energiahordozók, ásványok, közetek, a víz, a biomassza anyagárama inputként belép az emberi tevékenységek sorába, majd azok révén - a tevékenység célterméke, vagy kisebb jelentőségű mellékterméke mellett keletkező, illetve - az emberi szükségletet kielégített termékek elhasználódása után létrejött különféle anyagáramok (szennyvíz, iszap, hulladék, légszennyező anyag, amortizálódott termékek)emberi tevékenység outputjaként visszatér a természetbe. (1. ábra) Az idő múlásával a folyamat monoton növekvő anyagáramokat eredményez, amely hulladék, szennyvíz stb. egyszóvel szennyezés entrópiához vezet. - lo4 -