A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HULLAY GYULÁNÉ főelőadása: SZENNYVÍZELHELYEZÉS HATÁSA A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE

SZENNYVÍZELHELYEZÉS HATÁSA A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE HULLAY GYULÁNÉ KÖZÉPDUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Szennyvízelhelyezés hatása a felszíni és felszín alatti vizek minőségére című előadás keretein belül a Középdunántúli térség vízgazdálkodásának elemzésével, részletes ismertetésével kívánok foglalkozni, melynek legnagyobb része a KDT Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. Az ismertetésre kerülő terület határa Északon és Keleten a Duna vonala, Nyugat felé a Rába folyó majd a Zala folyó, Oéli irányban a Balaton. A Középdunántúl térségének•fejlődését alapvetően a gazdag természeti erőforrásai határozták meg. A térséget az jellemzi, hogy itt található az ország jelentős bauxitkészlete, igen jelentős szénvagyona, mindezek mellett a Dunántúli Középhegység hezá'nl^ legjelentősebb karsztvíz-tárolója. A szénvagyonra alapozva fejlődött a villamosipar,- a bauxitkincsre pedig az alumíniumipar. A térségben elterjedten megtalálható a vegyipar, gépgyártás építÖ3nyagipar , könnyű- és élemiszeripar. A kialakult ipari tevékenységgel és annak vízgazdálkodásával részletesen Török Tiborné és Mészárosné Kiss Emerencia, A Középdunántúl térségének ipari vízgazdálkodása című dolgozata .foglalkozik. A mezőgazdaság a medenceterületeken, a hegyvi-oíkek lejtőin fejlődött ki.jelentős a térség állattenyésztése, növénytermelés terén a hegyvidéki lejtőkön a szőlő és gyümölcstermesztés terjed-' el. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál magasabb. • A Középdunántúlon jelentős az idegenforgalom, itt a Balaton idegenforgalmát, valamint a gyógyvizekhez kapcsolódó gyógyidegenforgalmat kell kiemelni. A térség természeti adottságai, a hidrológiai viszonyok, a kiala- 7 -