A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZABÓ SZABOLCS–DR. BRATÁN MÁRIA–BUKOVSZKY GYÖRGY: A Velencei-tó vízkészletgazdálkodási és vízkormányzási helyzetelemzése

Mindezek a kérdések a Velencei-tó meglevő hidrológiai tanulmányainak összefoglalását és kutatási eredményei ellentmondásainak felszinre hozását igényelték. Részletesen foglalkozni kellett a hidrológiai rezsimet befolyásoló változásokkal a vízgyűjtőn. Elő kellett állítani a kelló hosszúságú vizmérlegidősort. Elemezni kellett a tározók létesülése óta a vizkoTmányzási döntéseket. A készletvizsgálatok elvégzését sürgetővé tette a fürdőélet rohamos fellendülése, mely a 60-as évekDen következett be. A vizszinttartás szempontjából egyidejűleg a halgazdálkodás és a nádgazdálkodás ellentétes érdeke is jelentkezett. Az ellentétes álláspontok feloldására készítette el a VIZITERV /18/ tanulmánytervét 1956-ban. A tanulmány megállapítja, hogy - mind a halgazdálkodás, mind a nádgazdálkodás és az üdülés érdekében az optimális vízszintet 160 cm-re emeljék meg, - a Dinnyés-Kajtori csatornát 4 m3/s vizemésztésre bővítsék, - a nyári vizpótlás érdekében Zámolynál 4 millió m3-es tározó építése szükséges. Mindezekkel a munkálatokkal a Velencei-tó vízszintjét 120-190 cm szintek között kívánták tartani. A Velencei-tó .vizházt'artási vizsgálatára a VÍTUKI 1960-ban tanulmánytervet /15/ készített. Ezzel a tervvel kettős célt kívántak elérni: - A folyamatban levő tervezések számára /a hiányos észlelések ellenére/ tájékoztató adatokat szolgáltattak. - Felvázolták a vízháztartás jobb megismerése érdekében szükséges műszaki munkálatokat. - 92 -r