A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
de hol van ettöl a 0,2 km^-es dunakiliti tározó, melyben csúcsüzem esetén is csak 1 m körüli lenne a vízszintingadozás. Igaz, sajnálatosan előfordulta k nagy völgyzárógát-katasztrófák, anol néhány m^/s vízszállítóképességű kisvízfolyás völgyében töbo ezer m'/s-os árhullám söpört végig (pl. Vayon), de egy esetleges nagymarosi gátszaKaCással előidézett árhullám a számításoK szerint teljes biztonsággal lefutna a Duna 10 ezer m'/s kapacitású nagyvizi medrében. Bár a vízminőség-romlá s is elsősorban a völgyzárógátas tározás tapasztalata, kétsegtelen hogy folyóvízi tározóknál is előfordult már jelentős tápanyag-feldúsulás, súlyos oxigénhiány vagy tömeges alga-szaporulat (pl.: Novoszibirszk), ezeket az eseteket azonban 3 alapvető tényező különbözteti meg a többiektől: a.) a táDláló vízfolyás erős szennyezettsége ( 111.-IV.osztály), b.) a tápláló vízhozamnoz képest rendkívül nagy tározótérfogat, vagyis nosszú - több hónapos vagy éves - tartózkodási idő, c.) a vízsebesség jelentős (2-3 nagyságrendű) változása következtében 0.01 m/s-nál kisebb átfolyási sebesség. A dunai vízlépcsőknél sem fölöttünk, sem alattunk nem tapasztaltak tározási okukra visszavezethető vízminőség-problémát, ami pedig a tervezett bős-nagymarosi rendszer adatait illeti: a.) a tápláló vízfolyás minősége még ma is I.-Il. osztályú, D.) a tartózkodási idő a vízhozamtól függően néhány óra vagy maximum néhány nap, c.) a vízseDesség-változás az egy nagyságrendet sem éri el, a tározóban a minimális seDesség is 10-20-szor nagyobb a fenti kritikus értéknél. Ami az ökolóciai katasztrófá t illeti, az összegyűjtött és szintetizált adf ok alapján nyilvánvaló, hogy sem a folyócsatornázásnak, seír völgyzárógátas tározásnak ilyen következményei nincsenek. A fogalomtévesztést az okozta, hogy amint az ökológiai katasztrófáknak (szárazság, árvíz, túlnépesedés, erdőírtás, stb.) egyik mérőszáma a halottak és az elpusztult fajok száma, úgy a vízgazdálkodás és ezen belül a mesterséges víztározás is - 1 9o- -
