A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
A kiegyenlített vízhozamokhoz (Qm és Q g 0) tartozó felszíngörbéket a Tisza folyó ressz-szelvényén tüntettük fel (1. ábra). A hajózásra mértékadónak tekintett 90 %-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje a déli országhatárnál a három törökbecsei duzzasztásnak megfelelő szintről indul (74, 75, 76 m Jadran). Mellékelten bemutatjuk a Tisza egyes szakaszainak átlagszelvényeit és mintakeresztszelvényeit is. (2. ábra) A Tisza magyar-jugoszláv közösérdekű szakaszára, a Maros-torok és Kanizsa között (177-144 fkm), külön szabályozási terv készült, amelyet a Vízgazdálkodási Bizottság 1974-ben hagyott jóvá. A fontosabb, nagyobb volumenű munkálatokat a későbbiekben még megemlítjük. A Tisza szabályozásában alapvető változást hozott a csatornázás megindulása. A már megépült és a tervezett vízlépcsők a következők: A a Tisza 518,2 fkm-nél a rázompusztai kanyar 2,4 km hosszú átvágásában (új szelvény) épült, 1950-1954. években. A hajózsilip 81x17 m méretű oldalcsatornás töltőrendszerrel. A duzzasztás révén a Tiszán kb. 75 km (Dombrád-ig), a Bodrogon kb. 50 km hosszon megfelelő hajóutat biztosít. A !!ijtórei_xízlégcső a Tisza 403,2 fkm-nél (új szelvényezés) jobbparti átvágásban épült 1968-1973. években. A hajózsilip 85x12 m méretű oldalcsatornás töltőrendszerrel, 1000 t-ás hajók közlekedésére alkalmas. (2. sz. fénykép) A tervezett Cso£igráidi_vízlégcső_ helye Csongrád felett, a Tisza 254 fkm térsége. A tervezett hajózsilip mérete 85x12 m. Jugoszláviában a 63 fkm-né 1 megépült a Törökbecse i_ji^z^asztómú^ amely 7x24,5 m szélességű nyílásból áll, szegmensgátas elzárással; a hajózsilip mérete 85x12 m. A duzzasztómű magyar területre gyakorolt hatásának vizsgálata során megállapították, hogy a duzzasztás hatása, a duzzasztási szint függvényében, szegedi 360 és 110 cm-es vízállások között érvényesül. Az ismertetett szabályozási nunkák (csatornázás) eredményeként a Tisza magyarországi szakaszának szabályozottsági állapota az 1980-as évek véQén - 264 -
