A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

szaladányi gázlórendezés során. A második világháborúig Szeged-Kőrös-torok között összesen 10 km hosszban végeztek gázlórendezést. Csongrád-Szolnok között 21 átmeneti szakaszon 31 km hosszra terjedt ki a kisvizi szabályozás. Szolnok-Tiszafüred között a szabályozások hossza 18 gázlóban 16 km volt. A Sajó torok alatt is két helyen történt gázlórendezés. 1945. után is jelentős szabályozási munkákra került sor a Tiszán és a munkák jelenleg is folytatódnak. Ennek keretében mintegy 90 km hosszon épült partbiztosítás és mintegy 25 km hosszort végezték el a gázlós szakaszok rendezését. (1. sz. fénykép) A Tisza mederszabályozási munkáit jelenleg és a jövőben is a teljes magyarországi szakaszra kiterjedő £sj^fi^gő_álJal£nos_jzabályozási_tery_§H !^jáji_yégzikj. amelyet a vízügyi igazgatóságok a VITUKI által 1980-ban összeállított isqncejjció-terv alapulvételével készítettek el. A koncepció-tervben meghatározták a szabályozás alapjául szolgáló ún. mederképző vízhozamot (Qm) és a 95 és 90 %-os tartósságú vízhozamokat (Q95, Qgg)) valamint e vízhozamokhoz tartozó felszíngörbéket. A számított és kiegyenlített mederképző vízhozamokat, továbbá a 95- és 90 %-os tartósságú vízhozamokat az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák. 1. sz. fénvkép Tiszakeszi szivattyútelep körüli partvédőmű építése 1972. - 261 -