A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

Á Dombrád-Kisköre (593-403 folvamkilométer) közötti duzzasztott szakaszon a tiszalöki és a kiskörei vizlépcsők hatására a hajózási viszonyok kedvezőek. A III. kategóriához tartozó hajóútmélység rendelkezésre áll, a szélesség néhány élesebb kanyarulatban korlátozott. A Kisköre-Szolnok (403-335 folvamkilométer) közötti szakasz II. kategóriájú vizi út. A Szolnok-Csongrád-déli országhatár (335-264-160 folyamkilométer) közötti szakaszon a Csongrádi Vízlépcső a hajózási viszonyokat megjavítaná, a kedvezőtlen gázlómélységek megszűnnének. A Törökbecsei Vízlépcső visszaduzzasztó hatására Csongrád térségéig a vizmélyséo kedvező, a III. kategóriájú vizi útnak megfelelő. A Tisza mellékfolyói közül a Bodrogon 50 kilométer hosszon II. kategóriájú a vizi út, a Kettős- és Hármas-Körös 115 kilométer hosszú szakaszán a hajózást a bökényi és a békésszentandrási vízlépcsők, illetve a hajózsilipek teszik lehetővé III. kategóriájú vizi útként. A Hármas-Körös teljes hosszában, a Kettős-Körös Békésig hajózható. A Sebes-Körös Kórösladányig hajózható. A Maroson 25 kilométer hosszon időszakosan I. kategóriájú a vizi út. A Keleti főcsatorna 43 kilométer hosszon II. kategóriájú vizi út. A magyarországi dunai és tiszai viziúthálózat különálló rendszerét a Duna-Tisza-csatorna kapcsolná össze. A vizi útak megfelelő paramétereinek biztosítása mellett a biztonságos hajózás érdekében nagy gondot és jelentős költséget fordítunk a főbb vizi utak hajóútjának kitűzésére is. A dunai hajóútkitűzés módjára és egységesítésére a Duna Bizottság keretében elfogadott okmányok, ajánlások szolgálnak, és ezek alapján a Hajózási Hatóság bevonásával készülnek el évenként a Duna egyes szakaszaira (Duna-ágakra) vonatozó kitűzési tervek. A hajóút kitűzése az éjjel-nappali hajózás igényeinek megfelelően történik. Általában az úszó világító és nem világító jeleket radarsugárzókkal és fényvisszaverő anyaggal, a parti jeleket pedig fényvisszaverő anyaggal vonták be. A hajóút kitűzését, az úszó és parti jelek üzemeltetését, fenntartását speciális kitűző szolgálatok látják el, külön erre a célra épített, radarberendezéssel is felszerelt kitűzőhajókkal. A magyarországi 417 kilométer hosszú Duna-szakasz kitűzését 3 db 147 kW és 4 db 220 kW főgépteljesitményű kitűzőhajó végzi, a magyar-csehszlovák közös határszakaszon még további 3 db 220 kW teljesítményű kitűzőhajót üzemeltet a csehszlovák fél. - 1

9o- -