A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

KLINGNÉ ÁBRAHÁM JUDIT–KLING ISTVÁN–BUKOVSZKY GYÖRGY: A KDT VIZIG működési területéhez tartozó, rendszeresen ellenőrzött Séd típusú kisvízfolyások vízminőségvédelmi célú torkolatrendezésének tapasztalatai

fejezetében többek között a következőket rögzíti: "A BalatonDa torkolló kisvízfolyásokon tokolati vízvédelmi rendszereket kell létesíteni. Az idevonatkozó létesítési programot 1984. végéig el kell készíteni és a létesítményeket 1987 végéig az "A" fokozathoz rendelten meg kell valósítani. A VITUKI 1983. évi téma jelentésében /.•?•./ kutatási eredményként ismerteti, hogy a vízgyűjtőterületek nagysága és a szennyeződésbevitel alapján legégetőbb a Keszthelyiöbölbe és a Tapolcai- Szigligeti-öbölbe torkolló patakok rendezése és a viztisztitás megoldása. A jelentés javaslatot tesz a patakok csoportba sorolására, azok hidrológiai jellemzői alapján. így a KDT VÍZIG területéhez tartozó vízfolyások közül a Tapolcai- Szigligeti-öböl patakjai és az Északi vízgyűjtő Séd tipusu vízfolyásai külön-külön csoportba sorolhatók. A tanulmány a fentiek értelmében iránymutatásul szolgált a konkrét beavatkozások megtételéhez. Dolgozatunkban a következő, rendszeresen vizsgált Séd tipusu vízfolyások torkolati beavatkozásait, azok működési tapasztalatait kívánjuk bemutatni. - Vörösberényi Séd - Lovasi Séd - Csopaki Séd - örvényesi Séd - Burnót patak ,/l. ábra/ 2. A MEGVALÖSULT MŰTÁRGYAK JELLEMZŐI 2 .1 Vörösberényi Séd A vizfolyás közepes vízhozama nem éri el a 100 l/sec. értéket. A korábbi beidegződés miatt még mindig sok szemét kerül - 18 -